Álukrán jelölteket is toboroznak

A hazai ukrán kisebbségi vezető is felháborodásának adott hangot az október 3-i kisebbségi önkormányzati választások kapcsán elburjánzó etnobiznisz miatt. Az ukránok esete annyiban különbözik a románokétól, hogy míg az utóbbiaknál szinte kizárólag cigányok „váltottak identitást”, az álukrán jelölteknek csak mintegy fele roma.

A kiírt 23 ukrán helyi kisebbségi választásból kilencet nem szabadna megtartani – mondta lapunknak Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat (UOÖ) elnöke. Ezt azzal indokolta, hogy a kérdéses helyeken nem ukránok a jelöltek és a választói névjegyzékbe feliratkozottak, hanem hol cigányok, hol pedig magyarok. Az UOÖ elnöke tegnap hat borsodi településre látogatott el a nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárság és a budapesti ukrán nagykövetség munkatársaival. Elmondta, Ináncs, Abaújszántó, Abaújkér, Méra, Forró és Kázsmárk polgármesterei és/vagy jegyzői mind elismerték, hogy településükön nincs és nem is volt ukrán közösség. Hartyányi Jaroszlava arról is beszámolt, csak Abaújkér településvezetése rosszallotta az álkisebbségi önkormányzat várható megalakulását, mások általában azt ecsetelték, milyen jó, hogy a falunak is csurran-cseppen majd a kisebbségi önkormányzatnak járó állami működési támogatásból. Az előkeríthető jelöltek elismerték a küldöttségnek, hogy nem ukrán nemzetiségűek.
– Az egyik abaújszántói képviselőjelölt az arcunkba nevetett, hogy ha rossz a törvény, miért ne élhetne vissza vele – panaszolta az országos ukrán elnök. Kiderült: szerte az országban egy Miskolcon bejegyzett Kijevi Rusz Egyesület nevű jelölőszervezet foglalkozik álukrán jelöltek indításával. Hartyányi egyértelműsítette: Pécsett, Komlón és a XVI. kerületben sem valóságos ukránok indulnak, utóbbi helyen egy roma csoport játszik „ukránosdit”. Hartyányi Jaroszlava sürgette, hogy az új parlament jogszabály-módosításokkal akadályozza meg, hogy a későbbi választásokon is könnyűszerrel alakulhassanak „deszantos” önkormányzatok, veszélyeztetve a kisebbségek kulturális autonómiáját.
A hazai 13 kisebbség Barátság című közös lapjából kiderült: a ruszinok, a szlovének, az örmények és a görögök szintén aggódnak a körükben tapasztalt visszaélések miatt. Tegnapi lapszámunkban arról számoltunk be, hogy a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége sorra tesz feljelentéseket olyan álromán áljelöltek miatt, akik a korábbi ciklusokban még cigány önkormányzati képviselők voltak.