Az ügyészség helyzetéről indult vita

Az ügyészség függetlenségének teljessé válását reméli a kormány attól az alkotmánymódosítástól, amelynek vitája tegnap kezdődött az Országgyűlésben. A tervezet szerint a legfőbb ügyész megválasztásához kétharmados többség kellene, és a tisztség betöltőjét a jövőben nem lehetne interpellálni. Az ellenzék ez utóbbi indítvány kapcsán jogai megsértéséről beszél és alkotmányos rendszerünk instabillá válásától tart.

Török László
2010. 10. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sürgető külső körülmények miatt szükséges három kérdéssel összefüggésben az új alaptörvény elfogadása előtt módosítani az alkotmányt – mondta expozéjában Répássy Róbert (képünkön). A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kifejtette, az ügyészség alkotmányos helyzetét erősítenék azzal, ha a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatóságát megszüntetnék, és ezentúl csak kérdést lehetne intézni hozzá. A politikus úgy vélte, hogy az interpelláció kizárólag a kormány ellenőrzését szolgálja. Emellett javasolta a kabinet, hogy a jövőben a legfőbb ügyész megválasztása kétharmados parlamenti támogatás mellett legyen lehetséges. Előadásából kiderült, hogy a jogalkotási reformhoz kapcsolódóan is szükséges pontosítani az alkotmányt, eszerint a köztársasági elnöknek nem felelőssége, hogy az elfogadott törvények a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában megjelenjenek, ő csak a jogszabályok aláírásáért felel. A harmadik terület, amelyet érint az alkotmánymódosítási szándék, a megyei közigazgatás három szintű vezetési struktúrájának kiépítését célozza, így az alaptörvénybe is bekerülnek a kormánymegbízottak, akik – így a törvénytervezet – országgyűlési képviselők is lehetnek, helyhatósági képviselők viszont nem.
Schiffer András, az LMP vezérszónoka kifogásolta, hogy miközben zajlik az új alkotmány megalkotása, május óta már hetedszer kezdeményezi a kormány az alkotmány módosítását, amely instabillá teszi egész alkotmányos berendezkedésünket. A politikus – Lamperth Mónika szocialista szónokhoz hasonlóan– úgy véli, hogy nyílt politikai megfontolások miatt változtatnak az ügyészséget érintő törvényeken. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt, hogy egy erős ellenzéki jogosítványt vonnak el tőlük azzal, hogy ezentúl a legfőbb ügyész nem interpellálható.
Tegnap megkezdődött a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációjával kapcsolatos törvényjavaslat általános vitája is. Szabó Erika közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár kifejtette: a cél az államigazgatás integrációja, a jó állam megteremtése, amelynek első lépéseként a hét regionális államigazgatási hivatal helyett már szeptembertől létrehozza a kormány a 19 megyei és egy fővárosi közigazgatási hivatalt. A törvényjavaslat rendelkezik a közigazgatási szolgáltatásokról is, az integrált ügyfélszolgálati irodákban 2013-tól megvalósulhat az egy ablakos ügyintézés is.
Egyszerűsödhetnek egyes hagyatéki eljárások is, ha a parlament elfogadja az erről szóló törvénymódosítási javaslatot, amelyről szintén tegnap kezdődött el a vita.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.