Berlini vita az iszlám kultúráról

Az iszlám is Németországhoz tartozik – hangoztatta a német államfő a német újraegyesítés huszadik évfordulója alkalmából mondott ünnepi beszédében. Christian Wulff kijelentését elismerő nyilatkozatok követték, a reakciók második hulláma már nem volt ennyire pozitív.

Christian Wulff felszólította a mozlim lakosságot, hogy tartsa be az alkotmány előírásait és igyekezzen kihasználni az integrációjukat szolgáló intézkedések lehetőségeit. – Az elnök szavai világosak, érthetőek és fontosak az országban élő mozlimok számára – reagált az államfő beszédére Aiman Mazyek, a mozlimok központi tanácsának elnöke. A szocialista Baloldal nevében a parlamenti frakciót vezető Gregor Gysi foglalt állást: „az államfő kifejezésre juttatta, hogy a német egység csak akkor valósul meg, ha sikerül az integráció – nem csak a Kelet és a Nyugat között”.
A bíráló hangokat Wulff azon állítása váltotta ki, hogy a német és zsidó kultúra mellé felzárkózott az iszlám is. A kereszténydemokraták (CDU) konzervatív szárnya ezt nem hajlandó elismerni. Hans-Peter Friedrich, a bajor Keresztény-szociális Unió képviselője Wulff interpretációját visszautasította: „Kultúránk vezérvonala a zsidó gyökerekkel rendelkező keresztény kultúra, és ebbe kell beilleszkednie mindenkinek, aki Németországban akar élni.” A szintén CSU-politikus Norbert Geis félreérthetőnek nevezte a beszédet és hozzátette: „ha az államelnök egy szintre helyezi a kereszténységet és a zsidóságot az iszlámmal, akkor én ezt hibának tartom”. Hasonló értelemben foglalt állást Wolfgang Bosbach (CDU), a Bundestag belpolitikai bizottságának vezetője: „Az iszlám ugyan ma Németország mindennapjaihoz tartozik, de a miénk a keresztény– zsidó hagyomány”. Christine Haderthauer (CSU), Bajorország szociális minisztere óvott attól, hogy a vallásszabadságot a vallásegyenlőséggel azonosítsák.