Devizaháborúban a világ

Szabó Anna
2010. 10. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Stiglitz: Káoszt okoznak a jegybankok. Joseph Stiglitz szerint monetáris politikájával a káoszba taszítja a világot az amerikai jegybank (Fed) és az Európai Központi Bank (EKB), semmint segítené a globális gazdasági fellendülést. Azok a hatalmas pénzek, amelyeket a Fed és az EKB kiáramoltat, felborítják az egyensúlyt a globális devizapiacokon – mondta az MTI szerint a Nobel-díjas közgazdászprofesszor a Columbia Egyetemen tartott konferencia szünetében újságíróknak. – Ironikus, hogy a Fed mindezt annak reményében teszi meg, hogy újjáéleszti az amerikai gazdaságot – fűzte hozzá a Nobel-díjas közgazdászprofesszor. Ám Stiglitz szerint ezzel a Fed nem tesz semmi jót az amerikai gazdaságnak, csak káoszt okoz a világ többi térségében. A recesszió 2009 júniusában ért véget az Egyesült Államokban, de a kilábalás a válságból továbbra is lassúnak bizonyul. (K. T. L.)


A nemzeti fizetőeszközök mesterséges gyengítésével próbálnak kikászálódni a válságból a világ legnagyobb exportáló országai, így próbálják hazai vállalataikat versenyképesebb helyzetbe hozni. A kereskedelmi háborúban immár egyre több eszközt vetnek be a központi bankok, amelyek az alacsony kamatszinttel és más pénzpiaci eszközökkel próbálják a gyengítés felé terelgetni az árfolyamokat, tovább gerjesztve az amúgy is élesedő nemzetközi devizaháborút. Az egyre nehezebben kordában tartható küzdelem egyelőre még beláthatatlan veszélyeire figyelmeztetett Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke, aki szerint az állami eszközökkel, központi úton kierőszakolt devizaleértékelések egyáltalán nem tesznek jót az amúgy is döcögő gazdasági kilábalásnak, mert visszafogják a világkereskedelmet.
Az IMF vezetője azután nyilatkozott így, hogy az erős jen miatt súlyos exportveszteségeket elkönyvelő Japán központi bankja a napokban kamatcsökkentéssel és nagy mennyiségű jeneladással gyengítette a japán fizetőeszközt, nemrég pedig több feltörekvő ország is lépéseket tett saját valutájának mesterséges leértékelésére.
– A nemzeti valutákat gazdaságpolitikai fegyverként használják, ami hosszú távon nagyon károsnak bizonyulhat, és komoly veszélyt jelent a világgazdaság számára – fogalmazott Strauss-Kahn a Financial Times hasábjain, ahol elsősorban a világ legnagyobb exportőrének számító Kína nemzeti valutájának központi gyengítéséről beszélt, és nyíltan kiállt a jüan felértékelésének szükségessége mellett. A kínai kormány azonban szemlátomást figyelmen kívül hagyja a nemzetközi intéseket, most éppen azzal érvelve, hogy a jövőben készek akár görög állampapírokat is vásárolni az euróövezet iránti bizalmuk jeleként. Elemzők szerint mindez azonban ez távolról sem tekinthető karitatív felajánlásnak. A világ legtöbb devizatartalékával rendelkező Kína sokkal inkább az euró gyengülését próbálja a lépéssel megakadályozni.
A kereskedelmi háború felé sodródás ellen most minden eddiginél erősebb fellépés körvonalazódik: Olli Rehn, az Európai Bizottság kereskedelmi és pénzügyi biztosa, Jean-Claude Juncker, az euróövezet pénzügyminisztereinek elnöke, valamint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank vezetője immár együttesen lépnek fel a kereskedelmi esélyeket torzító gyenge jüan ellen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.