Felmenthetik Jozef Rohacot

Nem bizonyosodott be, hogy Jozef Rohac ujjlenyomatát találták meg a nyomozók azon a bombán, amellyel ismeretlenek Seres Zoltán vállalkozót akarták felrobbantani 1997 nyarán – derült ki a büntetőper tegnapi tárgyalásán elhangzott védőbeszédből. A bíróság szerint is hiányos a perdöntőnek szánt bizonyíték, a szlovák férfit három hét múlva fel is menthetik.

Csibra Tibor
2010. 10. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bizonyítékok hiányában Jozef Rohac felmentését kérte tegnap védője a Fővárosi Bíróságon abban a büntetőperben, amelyben a szlovák bűnözőt egy Seres Zoltán vállalkozó elleni, 1997-ben elkövetett merényletkísérlettel vádolja az ügyészség. Rohac neve korábban összeforrt az egy évvel későbbi, négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantással, holott utóbbira semmilyen bizonyítékot nem találtak a nyomozó hatóságok, így nem is gyanúsították meg vele. Az ügyészség által összegyűjtött bizonyítékok a Seres-ügyben is gyenge lábakon állnak, a tegnapi védőbeszéd számos ponton megkérdőjelezte hitelességüket.
Ismert, Seres Zoltán autójára ismeretlenek egy plasztikbombát helyeztek 1997 júniusában, a pokolgép távirányítással lépett volna működésbe, de a rögzítésre szolgáló mágnesek gyengesége miatt leesett a kocsiról. A merényletkísérletben senki nem sérült meg, a szerkezetet egy fiatal férfi vette fel a földről, és elfutott vele, de a közelben eldobta, amikor a környékbeliek üldözőbe vették. A menekülőt nem sikerült azonosítani. A bomba vevőegységében később egy töredékes ujjlenyomatot találtak a nyomozók, amelyről kijelentették, hogy az Rohacé. A büntetőperben kiderült, hogy az eszköznek nyoma veszett a rendőrségen. Az ügyben fegyelmi vizsgálat is indult, de felelőst nem találtak. Az ujjnyomot nem fényképezték le, nem készült jegyzőkönyv róla, egy feljegyzésben azonban szerepel, hogy a tűzszerészektől „ismeretlen nyomozók” többször elvitték a dobozt. A szerkezet májusban került elő, amikor egy rendőrtiszt a bűnjelekhez kötelező lajstromszám s minden egyéb dokumentáció nélkül, összetapogatva bemutatta a bíróságnak. Kiderült, hogy az a technikus, aki Rohac ujjlenyomataként azonosította a nyomot, nem volt jogosult erre. A bizonyítási eljárás nem tudta tisztázni, hogy ki, mikor és hol készítette a bombát, ki vitte a helyszínre, ki helyezte fel Seres kocsijára, ki lehetett a merénylet megbízója.
A nyomozók kikérték a szlovák és cseh társhatóságoktól a Rohactól származó tenyér- és ujjlenyomatokat, de azokat mégsem sikerült összehasonlítani a bombán találttal. Baranyi Róbert ügyvéd perbeszédében hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a tiltott vagy szabálytalanul beszerzett dokumentumokat ki kell zárni a bizonyítékok közül, indítványában ezt és védence felmentését kérte a bíróságtól.
Krecsik Eldoróda, a büntetőtanács elnöke a tárgyalás elején alátámasztotta a védelemnek a hiányosságok miatt tett korábbi észrevételeit.
Szokolai Gábor ügyész perbeszédében elégséges bizonyítéknak nevezte az ominózus ujjlenyomatot, amely szerinte alátámasztja Rohac bűnösségét, és a kiszabható büntetési tétel alsó határához – tíz évhez – közelítő fegyházbüntetést kért a vádlottra.
Jozef Rohac ügyében október 26-án hirdet ítéletet a Fővárosi Bíróság.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.