Ma vagy holnap jelenti be az ír kormányzat, hogy pontosan mennyibe került az Anglo Irish Bank megmentése. (E lépés ellen tegnap úgy tiltakozott egy ír férfi, hogy betonkeverővel nekihajtott a dublini parlament ajtajának.) A találgatások arról szólnak, hogy a bruttó nemzeti termék (GDP) több mint egynegyedét emésztette fel a pénzintézet állami átvétele. A csillagászati mértékű beavatkozás szükségessége hozzájárult ahhoz, hogy a szigetországot olyan kockázatosnak tartsák a befektetők, mint áprilisban Görögországot. Jól mutatja Írország válságos helyzetét, hogy miközben Magyarország esetében a kockázatot mutató felár (CDS) mostanra az elmúlt hetekben látott 350-es szintről 330-ra csökkent, az íreknél ez a mutató már az 500-as szint körül mozog.
– Írország csakis hatalmas áldozatokkal és szigorú költségvetési politikával tudja visszaszerezni a piacok bizalmát, és leszorítani a tavalyi évi rekordnagyságú, 14 százalékos államháztartási hiányát – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Gerőcs Tamás, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Érdeklődésünkre hozzátette, hogy bár a jelenlegi helyzetben a tagság az eurózónában inkább segíti a szigetország gazdaságát (a gyenge euró ösztönzi az exportot), ha évtizedes mérleget vonunk, már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az ír gazdaság mostani kritikus állapotának kialakulásában ugyanis nagy szerepet játszott a közös valuta bevezetése, amelynek kamatát Frankfurtban határozza meg az Európai Központi Bank. – Más kamatlábra lett volna szükség Írországban, vagy akár Spanyolországban, mint a sokkal stabilabb Németországban. Ez vezetett az ingatlanbuborék kialakulásához, ami a fent említett pénzintézet összeomlását is okozta. A szigetországban az a különleges helyzet alakult ki, hogy a bankban elhelyezett pénz az infláció hatását is figyelembe véve nem gyarapodott, ezért a befektetők rátelepedtek az ingatlanügyletekre – magyarázta az elemző. Más szakértők szerint az eurózónában betöltött tagság negatív következménye az is, hogy a súlyosan eladósodott országok nem tudják „inflálni”, vagyis elértékteleníteni adósságukat.
Írországot az euró bevezetése után sokáig kelta tigrisként emlegették, mára azonban előkerültek a csatlakozás hátulütői is. Épp az ilyen veszélyforrások miatt – mondta Gerőcs Tamás – Magyarországon már most hatástanulmányokat kellene készíteni az uniós pénz bevezetéséről és használatáról. Kérdés az is, hogy érdeke-e a magyar gazdaságnak a gyors csatlakozás az euróövezethez, bizonyos növekedési áldozattal ugyanis mindenképpen számolni kell. (Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár néhány héttel ezelőtt arról nyilatkozott, hogy leghamarabb 2016-től fizethetnénk euróval.)
– Az euró bevezetésével Magyarország exportképessége és a reálgazdaság kilátásai jelentősen romlanának, ami például az innováció visszafejlődéséhez vezetne. Azonban csökkenne kiszolgáltatottságunk a spekulánsokkal szemben, az eurót nem tudják ugyanis olyan könnyen megtámadni, mint a forintot – ecsetelte lapunknak az euróbevezetés előnyeit és hátrányait Szegő Szilvia, a jegybank korábbi főcsoportvezetője, a Szegedi Tudományegyetem doktori iskolájának oktatója. A szakember szerint a közösségi valutarendszernek és a teljes Európai Uniónak sürgősen meg kell újulnia ahhoz, hogy mire belépünk a társulásba, ne egy csődhalmazba kerüljünk. – Az uniót lassan le lehet törölni a világ gazdasági térképéről. Ázsia óvatosan, de megállíthatatlanul veszi át a pozícióit. Jelzésértékű, hogy a legújabb fejlesztésű német mágneses vasutat Európa nem, Kína viszont megengedhette magának – mutatott rá a szakember. Mint mondta, ahogy Joseph Stilglitz Nobel-díjas közgazdász is nemrég figyelmeztetett: arra lenne szükség, hogy az EU javítsa gazdasági teljesítőképességét, a jelenlegi tünetkezelő megszorító intézkedések nem vezetnek sehova. Szegő arra is kitért, hogy akkor járnánk igazán jól, ha a devizáknál térségi együttműködést valósítanánk meg, az eltérő fejlettségi szintű országok pénzügyi összekapcsolása ugyanis nehézkesen működik.
origo.hu
Az ukrán kém, aki éveken át kijátszotta a nemzetbiztonsági megfigyelést
