Hasra esett az euróban a kelta tigris

Írország mai kritikus helyzetének kialakulásához hozzájárult az is, hogy az eurózóna tagjaként nem alakíthatta igényeinek megfelelően az uniós valuta kamatszintjét – állítják a lapunknak nyilatkozó elemzők. Szakértők szerint az ír példa is arra inti hazánkat: óvatosan kell megtervezni Magyarország csatlakozását a közös uniós pénzrendszerhez.

Ma vagy holnap jelenti be az ír kormányzat, hogy pontosan mennyibe került az Anglo Irish Bank megmentése. (E lépés ellen tegnap úgy tiltakozott egy ír férfi, hogy betonkeverővel nekihajtott a dublini parlament ajtajának.) A találgatások arról szólnak, hogy a bruttó nemzeti termék (GDP) több mint egynegyedét emésztette fel a pénzintézet állami átvétele. A csillagászati mértékű beavatkozás szükségessége hozzájárult ahhoz, hogy a szigetországot olyan kockázatosnak tartsák a befektetők, mint áprilisban Görögországot. Jól mutatja Írország válságos helyzetét, hogy miközben Magyarország esetében a kockázatot mutató felár (CDS) mostanra az elmúlt hetekben látott 350-es szintről 330-ra csökkent, az íreknél ez a mutató már az 500-as szint körül mozog.
– Írország csakis hatalmas áldozatokkal és szigorú költségvetési politikával tudja visszaszerezni a piacok bizalmát, és leszorítani a tavalyi évi rekordnagyságú, 14 százalékos államháztartási hiányát – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Gerőcs Tamás, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Érdeklődésünkre hozzátette, hogy bár a jelenlegi helyzetben a tagság az eurózónában inkább segíti a szigetország gazdaságát (a gyenge euró ösztönzi az exportot), ha évtizedes mérleget vonunk, már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az ír gazdaság mostani kritikus állapotának kialakulásában ugyanis nagy szerepet játszott a közös valuta bevezetése, amelynek kamatát Frankfurtban határozza meg az Európai Központi Bank. – Más kamatlábra lett volna szükség Írországban, vagy akár Spanyolországban, mint a sokkal stabilabb Németországban. Ez vezetett az ingatlanbuborék kialakulásához, ami a fent említett pénzintézet összeomlását is okozta. A szigetországban az a különleges helyzet alakult ki, hogy a bankban elhelyezett pénz az infláció hatását is figyelembe véve nem gyarapodott, ezért a befektetők rátelepedtek az ingatlanügyletekre – magyarázta az elemző. Más szakértők szerint az eurózónában betöltött tagság negatív következménye az is, hogy a súlyosan eladósodott országok nem tudják „inflálni”, vagyis elértékteleníteni adósságukat.
Írországot az euró bevezetése után sokáig kelta tigrisként emlegették, mára azonban előkerültek a csatlakozás hátulütői is. Épp az ilyen veszélyforrások miatt – mondta Gerőcs Tamás – Magyarországon már most hatástanulmányokat kellene készíteni az uniós pénz bevezetéséről és használatáról. Kérdés az is, hogy érdeke-e a magyar gazdaságnak a gyors csatlakozás az euróövezethez, bizonyos növekedési áldozattal ugyanis mindenképpen számolni kell. (Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár néhány héttel ezelőtt arról nyilatkozott, hogy leghamarabb 2016-től fizethetnénk euróval.)
– Az euró bevezetésével Magyarország exportképessége és a reálgazdaság kilátásai jelentősen romlanának, ami például az innováció visszafejlődéséhez vezetne. Azonban csökkenne kiszolgáltatottságunk a spekulánsokkal szemben, az eurót nem tudják ugyanis olyan könnyen megtámadni, mint a forintot – ecsetelte lapunknak az euróbevezetés előnyeit és hátrányait Szegő Szilvia, a jegybank korábbi főcsoportvezetője, a Szegedi Tudományegyetem doktori iskolájának oktatója. A szakember szerint a közösségi valutarendszernek és a teljes Európai Uniónak sürgősen meg kell újulnia ahhoz, hogy mire belépünk a társulásba, ne egy csődhalmazba kerüljünk. – Az uniót lassan le lehet törölni a világ gazdasági térképéről. Ázsia óvatosan, de megállíthatatlanul veszi át a pozícióit. Jelzésértékű, hogy a legújabb fejlesztésű német mágneses vasutat Európa nem, Kína viszont megengedhette magának – mutatott rá a szakember. Mint mondta, ahogy Joseph Stilglitz Nobel-díjas közgazdász is nemrég figyelmeztetett: arra lenne szükség, hogy az EU javítsa gazdasági teljesítőképességét, a jelenlegi tünetkezelő megszorító intézkedések nem vezetnek sehova. Szegő arra is kitért, hogy akkor járnánk igazán jól, ha a devizáknál térségi együttműködést valósítanánk meg, az eltérő fejlettségi szintű országok pénzügyi összekapcsolása ugyanis nehézkesen működik.