Problémamentesen kivitelezhető a kormány azon terve, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok visszaléphessenek a társadalombiztosítási rendszerbe. Mindenkinek érdemes visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe, a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése közgazdasági abszurdum volt. Természetesen ennek ellenére lesznek olyanok, akik jobban bíznak egy privát biztosítóban, mint az államban – így fogalmazott a Magyar Nemzetnek Kun János közgazdász. A szakember nem csak azért ellenezte első perctől az 1997-es magyarországi nyugdíjreformot, mert hatására hiányoznak a tb-rendszerből a privát kasszákhoz utalt pénzek, s ezt a költségvetésből pótolni kell. Alapjaiban nem értett egyet azzal a szemlélettel, hogy a járulékokat megszerző magántársaságok a befolyó pénzzel spekulálnak, s a jövőbeli nyugdíjakat a tőzsdei árfolyamok vagy a kötvényhozamok alakulásától teszik függővé.
Óriási kockázata van a magánnyugdíjrendszernek, teljesen kiszámíthatatlan, hogy a nyugdíjba vonulás időpontjában mekkora lesz a munkaévek során felhalmozott pénz értéke. Az Egyesült Államokban például előfordult, hogy valakinek egy adott pillanatban dupla akkora lett volna a járandósága, mintha öt év múlva ment volna nyugdíjba. – Ha a piaci mozgások kedvezők, elképzelhető, hogy lennének olyanok, akik jól járnak a hazai magán-nyugdíjpénztári tagsággal, de az elmúlt 12 év pont az ellenkezőjét bizonyította. Ráadásul a nemzetgazdaságnak akkora károkat okozott a reform, hogy minél hamarabb „be kéne zárni” az egészet – jegyezte meg Kun János. A közgazdász szerint akkor tud növekedni a bizalom az állami nyugdíjrendszer iránt, ha átláthatóbbá teszik. Naprakész kimutatások készítésére lenne szükség, amelyekből kiderül, hogy ki mennyit keresett, mennyit fizetett be járulékként, illetve mekkora járandóságra számíthat.
Ennél is nagyobb átalakításokra lenne szükség ahhoz, hogy az állami nyugdíjrendszer valóban jobb választás legyen – ezen a véleményen van a lapunknak nyilatkozó Németh György nyugdíjszakértő. Szerinte az állami pilléren belül egy nyugdíjreformot kellene végrehajtani, amellyel összevonnák a munkáltatói és munkavállalói járulékokat, létrehoznák az öregségi nyugdíjjárulék kategóriát, egyéni számlán, napra pontosan könyvelnék a jövőbeli nyugdíjakat. A szakértő javaslatának a lényege az, hogy a munkavállaló a járuléka befizetésével meghitelezné az államot, ezért őt a piaci állampapírhozammal megegyező kamat illetné meg. – A magánnyugdíjpénztárak reálhozama az elmúlt tizenkét évben alig haladta meg a nullát, ezzel a megoldással három-négy százalékponttal magasabb reálhozamot lehetett volna elérni – mutatott rá Németh György. Szerinte az sem elhanyagolható szempont egy pénzügyileg sebezhető ország esetében, hogy a privát kasszák a befektetések egy részét külföldre juttatták, amivel a folyó fizetési mérleg hiányát duzzasztották. – Emiatt megnő az államháztartás finanszírozási költsége, amit szintén nekünk kell fizetnünk – tette hozzá Németh György.
Rendszeresen brutálisan megverte a feleségét, aztán amikor az asszony elhagyta, szexuálisan zaklatta a saját gyerekét