Hová tűnt a veszélyes iszap?

Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. cégvezetője édesapja révén került az alumíniumiparba. Bakonyi Árpád ma is résztulajdonosa az ajkai társaságnak. Bakonyi Árpád nemcsak a magánszektorban, hanem állami környezetmentesítő megbízások révén is felhívta magára a figyelmet.

Munkatársunktól
2010. 10. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bakonyi Árpádot az SZDSZ-es környezetvédelmi miniszter, Fodor Gábor részesítette Környezetünkért-díjban. Feltehetőleg azért, mert a Nitrokémia Zrt. vezérigazgatójaként elvégezte a balatonfűzfői ipartelep kármentesítését. A döntés meglepte a szakmát, hiszen Bakonyi tevékenysége alatt csaknem tizenhatszorosára duzzadtak a kármentesítés költségei. 2002-ben ugyanis még úgy látták, egymilliárdból befejezhető a szennyezés felszámolása, ám az új menedzsment végül 16,52 milliárdot költött el a célra. Az egykor lőszer- és festékgyártással, valamint hulladékégetéssel foglalkozó balatonfűzfői gyár területén felgyülemlett, hatalmas mennyiségű szennyező anyagot az Orbán-kormány idején kezdték eltakarítani, és 2002-ig 3,71 milliárdot költöttek a munkára az ÁPV Rt. kasszájából. Akkor a környezetvédelmi felügyelőségi kötelezések és különféle mérések, tanulmányok alapján úgy ítélték meg, hogy további egymilliárdra lesz szükség a gyártelepen lévő környezeti károk elhárításához. Végül ezt nem használták fel, sőt maradt több mint ötszázmillió az előző támogatások összegéből is. 1999 és 2002 között így is sikerült ártalmatlanítani a gyártelep átmeneti tárolójában lévő veszélyes hulladékot, felszámolni az üzem szennyvíztározóját, elvégezni a szennyvíztisztítási technológia rekonstrukcióját és szennyvízcsatornát építeni. Emellett lehatárolták a talaj és talajvíz szennyeződését, elszállították a higanytartalmú sóiszapot Németországba, a higannyal szennyezett betontörmeléket és földet pedig az aszód–galgamácsai veszélyeshulladék-lerakóba. Kármentesítették a leállított technológiák eszközeit, épületeit és berendezéseit is.
A 2002-es kormányváltás után viszont meglepő fordulat történt, amikor a gyár új vezetői – köztük Bakonyi Árpád vezérigazgató – és az illetékes székesfehérvári székhelyű regionális környezetvédelmi felügyelőség munkatársai rájöttek, hogy az „előre nem számított” környezeti károk elhárításához újabb tervekre és milliárdokra van szükség. Az ÁPV Rt. tervei alapján 2007-ig az eredetileg tervezett öszszeg több mint tizenhatszorosát, további 16,52 milliárd (!) forintot költöttek el a Nitrokémia környezeti rehabilitációjára, vagyis összesen mintegy húszmilliárdba került a kármentesítés. Bakonyi Árpád korábbi tájékoztatása szerint a 16,5 milliárdból elbontották a leállított higanykatódos klóralkáliüzemet, kármentesítették a higannyal szennyezett talajokat és talajvizeket. Felszámolták a szentgáli iparihulladék-lerakót, s elvégezték a Nitrokémia Zrt. központi 1. számú telephelyének teljes környezetvédelmi rehabilitációját a használaton kívüli építmények, tartályparkok elbontásával. Megszüntették az 1992-ig működő veszélyesiparihulladék-lerakót is, és szennyvíztározókat számoltak fel a teljes felhalmozott iszap elhelyezésével. Arról nem beszélt, hogy a veszélyes hulladékot és szennyvíziszapot hová és milyen költségelszámolással szállíthatták el.

Új vezér. Udvardi Pétert választotta a Nitrokémia Zrt. új vezérigazgatójának október 1-jei hatállyal a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) igazgatósága. Az MNV Zrt. mint a cég tulajdonosa augusztusban döntött úgy, hogy a társaság környezetvédelmi projektjeit felülvizsgálja, és az elszámoltathatóság körülményei között végezteti ezt a fajta tevékenységet. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.