A második akcióterv lényege a közérdek érvényesítése. Az igazságos közteherviselés, a munkahelyteremtés és -megőrzés, valamint az értelmetlen bürokrácia csökkentése az a három terület, amelyen az államot a közérdek szolgálatába kell állítani – ezt Orbán Viktor mondta az Országgyűlésben. A miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány múlt heti rendezvényén bejelentett – a távközlési vállalatokat, az energiaszektort és a nagy kereskedelmi láncokat érintő – válságadó, a PPP-rendszer megszüntetése, illetve a nyugdíjpénztári tagdíjak felfüggesztése után a második akcióterv további pontjairól is beszámolt tegnap. – Első lépésben közös holdingba szervezzük a Volán-vállalatokat és a MÁV-ot, valamint kialakítjuk a BKV-val való együttműködés feltételeit – közölte. A bürokrácia költségeinek ötszázalékos csökkentésével pedig több tíz milliárd forint maradhat az állam kasszájában. Szólt arról is, hogy a kormány együttműködési megállapodás aláírására készül a magyar kereskedelmi kamarával, amely a német típusú, duális szakképzési rendszer bevezetését indítja meg Magyarországon. A jövőben 27 helyett 20 százalék tb-járulékot fizet az, aki részmunkaidőben női munkaerőt alkalmaz, és bevezetik az agráriumba is a Széchenyi-kártyát. A felesleges szabályok és a bürokrácia felszámolása érdekében a kabinet eltörli az elvárt jövedelem határát, az önfoglalkoztató vállalkozások adminisztrációját pedig egyszerűsíti. Olcsóbb lesz a pályázati rendszer is: ötödével csökken az elbíráló szervezetek, illetve 10 százalékkal a pályázati mellékletek száma. A miniszterelnök bejelentése szerint az előtakarékosságot a jelenlegi nyolc év helyett tíz évig támogatják majd, és a jövőben a közeli hozzátartozó is felhasználhatja a lakáscélú előmegtakarítást. Az építőipar talpra állását segítheti az áthidaló kölcsönök arányának hetvenöt százalékra történő felemelése.
– Ezek az intézkedések is azt jelzik, hogy immár új világ van Magyarországon – mondta Orbán Viktor. Azt is hozzátette, mindenkinek azt javasolja, „szoktassa magát ahhoz a gondolathoz, hogy a közérdek mostantól legalább olyan erős, mint a magánérdek”. Orbán a válságadó kapcsán jelezte: négy nappal a választások második fordulója után, április 29-én az akkor leköszönő kormány olyan szerződést kötött nagy energiacégekkel, amellyel az állam 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből. (Bajnai Gordon volt kormányfő titkársága utóbb közölte: a Bajnai-kormány az energiaszolgáltatók számára semmilyen fizetési kötelezettséget nem engedett el. A Ház 2008 novemberében egyhangú szavazással fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy az erőművek a hosszú távú áramvásárlási szerződésekkel összefüggésben visszafizetendő állami támogatásból leírhassák a meg nem térült beruházásaikat.)
Schiffer András (LMP) szerint az akciótervben meghirdetett válságadó nem csökkenti a hazai kis- és középvállalkozások, illetve a multik közötti megtérülési rátát. Egyetértett azonban a nőkre vonatkozó részmunkaidős programmal, a szakképzési reform tervével és a PPP-konstrukciók felülvizsgálatával. A Jobbik is egyetért utóbbiak leállításával, de Vona Gábor az általuk szintén helyesnek ítélt válságadó kapcsán figyelmeztetett: az új sarcot a lakosságra terhelhetik.
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a gazdasági fejlődésre negatív hatással lehet a különadó bevezetése. A Fidesz szerint azonban az MSZP nem más, mint Magyarország legnagyobb lobbicége, amit már a bankadó kapcsán is bebizonyítottak. Lázár János (Fidesz) kiemelte: a multinacionális cégek megadóztatását más országokban a tisztességes baloldali pártok maguk szokták szorgalmazni. Harrach Péter (KDNP) is az MSZP-t bírálta azért, mert eltörölték az első Orbán-kabinet által bevezetett családi adókedvezményeket.
Viszonválaszában Orbán Viktor is a szocialistákhoz intézett néhány megjegyzést. – Önök nemet mondanak a válságadóra, nemet mondanak az arányos, 16 százalékos személyi jövedelemadóra és nemet mondanak a családtámogatásra – fordult Orbán az MSZP-sek felé. Annak idején, folytatta, amikor az MSZP kötelezővé tette a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket, elvette annak lehetőségét, hogy az emberek döntsenek saját pénzük sorsáról. – Ezt a lehetőséget mi most visszaadjuk – hangsúlyozta, megismételve: a kormány lépései abba az irányba mutatnak, hogy a 2011. évre vonatkozó adóbevallás söralátét-méretű lesz. Schiffer szavaira reagálva arról beszélt, hogy a válságadó nem piacszabályozási eszköz, hanem egy átmeneti teher, amelynek kivetésére az előző évek hibás gazdasági és pénzügypolitikája miatt van szükség. Vona kijelentései kapcsán pedig arról beszélt, hogy a pénzintézetek sem hárították tovább a bankadót az ügyfelekre, megalapozottan lehet tehát arra számítani, hogy ezt a most különteherrel sújtott szektorok sem fogják megtenni.
A kormányfő beszélt arról is: a családtámogatás nem arról fog szólni, hogy az állam a beszedett adóból valamennyit kedvezmények formájában visszaad a szülőknek, hanem arról, hogy eleve nem is adóztatja meg a gyerekneveléshez szükséges pénzt. Ezt a családpolitikai elképzelést Orbán Viktor a lehető legmagasabb jogszabályi szinten, az alkotmányban szeretné rögzíteni.
origo.hu
A nemzet lánya a történész szemével
