Az ítélkezés legfelső fóruma az ügy különös bonyolultsága miatt döntött úgy, hogy nem három-, hanem öttagú tanácsban bírálja el a tömegoszlatás ügyét. A pert Gonda László és több mint 150 társa 2006-ban indította meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellen. Két pontban foglalták össze kifogásaikat. Eszerint a rendőrség 2006. október 23-án hajnalban, majd délután törvénysértően vetett véget Kossuth téri, illetve Alkotmány utcai összejövetelüknek. A belvárosban ekkor több ezren Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde miatt tiltakoztak. A Fővárosi Bíróság mindkét pontban elutasította kérelmüket, mert úgy vélte, hogy a Kossuth tériek visszaéltek gyülekezési jogukkal, tüntetésük ugyanis elveszítette békés jellegét.
A Legfelsőbb Bíróság tegnap a felperesek kérelmére a jogerős ítélet felülvizsgálatát végezte el. A több órán át tartó tárgyaláson a Kossuth tériek képviseletében Grespik László a jogerős ítélet megváltoztatását, a rendőrség elmarasztalását kérte a bíróságtól. A BRFK mint alperes jogtanácsosa azt mondta, hogy a rendőrség helyesen cselekedett. Az LB felülvizsgálati tanácsa egy-egy arányban döntött, vagyis részben a felpereseknek, részben a rendőrségnek adott igazat.
*
A bírói tanács elnökének szóbeli indoklása szerint október 23-án hajnalban a BRFK nem rendelhette volna el a Kossuth tér kiürítését és lezárását, mert a demonstrálók az előző 36 napban semmilyen erőszakosságot nem követtek el. A sátraikban lévő kés, balta és egyéb eszközök használati tárgyként szolgáltak, azokat a biztonsági, tűzszerészeti vizsgálat előtt összegyűjtötték, és önként átadták a rendőrségnek. Nem vitték tehát magukkal, és nem kívánták támadásra felhasználni.
A bírói ítélet szerint a hajnalban a térről kiszorított demonstrálók délután az Alkotmány utcában megdobálták a rendőröket, fenyegetőn léptek fel. Ez békétlenségnek számít, amiért az LB jogszerűnek minősítette a tömegoszlatást.
További fellebbezésre nincs mód, Grespik László közlése szerint a döntés felemás, ezért a Kossuth tériek az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. Az ügyvéd több pert nyert már Strasbourgban. Az elsőt amiatt indította, mert a Medgyessy–Nastase találkozót követően a rendőrség szétverte a Kempinsky szálló előtt tiltakozók összejövetelét. Azóta vált elfogadottá a magyar joggyakorlatban, hogy a bejelentés nélküli, azonnali, spontán tüntetés rendkívüli esetben megengedhető.
Megdőlt a hivatkozási alap. A Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntésével kártyavárként omlott össze az az érvrendszer, amellyel a Gergényi Péter vezette budapesti rendőrség és az MSZP–SZDSZ annak idején próbálta magyarázni a nemzeti ünnepen történt véres rendőri akciókat. Ha a rendőrség jogszerűen járt volna el, és nem kezd oszlatásba hajnalban, akkor a reggel, délután és este tapasztalt erőszak is elkerülhető lett volna, hiszen az ünneplők éppen azon háborodtak fel, hogy a nemzeti ünnepen nem engedték őket a Parlament elé, az ’56-os emlékműhöz. A bírói ítélet a hatóság és a baloldal azon korábbi „érvét” is cáfolja, hogy a hajnali oszlatás oka a felfegyverzett, veszélyes tömeg volt. A kritikus rendőri akció következményeként vált később agresszívvá a tüntetők egy része, ami ürügyet szolgáltatott a készenléti egységeknek a válogatás nélküli, brutális és törvénytelen tisztogatásra. (P. T.)
