Kamatmentes kölcsön támogatásként

<p>Április végén lépett hivatalba a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) új kuratóriuma. Egyik első intézkedése, a visszatérítendő támogatás rendszerének megszüntetése megalapozott volt: már 21 filmgyártó cégnek félmilliárd forintot kellett volna visszafizetnie az MMK kasszájába, ám eddig ez nem történt meg. Az MMK visszatérítendő támogatásból származó teljes követelése 1,3 milliárd forint.</p>

Tölgyesi Gábor
2010. 10. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sajátos felhatalmazást adott 2004-ben a filmtörvény az MMK egykori vezetésének: egyrészt rábízta, milyen arányban oszszon filmelőállító cégeknek normatív és szelektív támogatást, másrészt a visszatérítendő támogatás lehetőségét is megteremtette, ám a visszatérítés módját és mértékét nem a jogszabály, hanem maga a támogató szervezet határozhatta meg. Míg a normatív támogatás bevezetése, amely a mozikban nagyobb nézőszámot vonzó vagy nemzetközi fesztiválokon jól szereplő alkotás gyártóját dotálja, nem volt sürgős a Grunwalsky Ferenc elnökletével vezetett MMK-nak, 2005-ben nemcsak a banki finanszírozás gyakorlatát vitte tökélyre – a filmek banki előfinanszírozással készültek, amelyet a gyártók kamatostul törleszthettek az MMK támogatásából –, hanem a visszatérítendő támogatások osztásába is belefogott. Az MMK éves mérlegében jól mutatott ez a támogatási forma: a filmgyártóknak adott egyfajta kamatmentes hitelként, az MMK követeléseként szerepelhetett abban.
Európában bevett gyakorlat, szigorított szabályokkal adható – írta 2009. áprilisi hírlevelében a Magyar Mozgókép Mestere, Grunwalsky Ferenc a visszatérítendő támogatási formáról. Kérdés, menynyire európai gyakorlatot folytatott az MMK Grunwalsky idejében, és milyen szabályok szerint. Az előző öt év gyakorlata az volt, hogy a visszatérítendő támogatások fizetési határidejét rendszeresen meghosszabbította az MMK, s bár akadtak filmes cégek, amelyek így továbbra is tartoztak neki, egy következő pályázaton újra indulhattak, újabb támogatást nyerhettek. Több cég a visszatérítendő támogatást a normatív pályázatából írhatta le, vagy egy később kapott szelektív pályázati támogatás révén nullázhatta ki, ám akadt olyan is, amely készpénzzel fizette vissza a tartozását. Az esetek nagy részében e támogatást a pályázatokat elbíráló szakmai kollégiumok megkerülésével osztotta az MMK.
Kőrösi Zoltán elnökletével április végén lépett hivatalba az MMK új kuratóriuma, amely átvilágíttatta a közalapítványt. Kiderült: 7,9 milliárd forintos kötelezettséget örökölt az elődjétől. Egyik első intézkedése, a visszatérítendő támogatás rendszerének megszüntetése megalapozott volt: már 21 filmgyártó cégnek félmilliárd forintot kellett volna visszafizetnie az MMK-nak. Az MMK jelenlegi lejárt kintlévősége 21 filmgyártó cég 32 projektjéhez köthető. A filmgyártáshoz nyújtott visszatérítendő támogatások legalacsonyabb összege egymillió, a legmagasabb 60 millió, az átlag 10–30 millió forint között van.
Mivel a korábbi vezetés több esetben meghosszabbította a fizetési határidőt, az MMK visszatérítendő támogatásból származó teljes kintlévősége jelenleg 1,3 milliárd forint. Ez tartalmazza a szelektív, a koprodukciós és a filmtervfejlesztési visszatérítendő támogatásokat. A legkisebb tétel a filmtervfejlesztésből adódik (500 ezer forint), a legnagyobbat pedig a szelektív játékfilmes jelenti 60 millió forinttal. A támogatások összege 33 filmgyártó cég 96 projektjét öleli fel.
Az MMK nyilvántartása szerint az utóbbi öt évben több mint 1,77 milliárd forint visszatérítendő támogatást nyújtott 120 szerződés függvényében, a visszatérítendő támogatásokból 153 millió forintot minősített át, vont vissza. E lista élén a Film-Art Kft. Tűzvonalban című televíziós produkciója áll a megvalósításához nyújtott 42 millió forintnyi támogatás vissza nem térítendővé való minősítésével.
Kérdés, a produkciós cégeknek miért volt jó ez a támogatási forma, ha azt nem tudják visszafizetni, továbbá milyen szempontok alapján döntöttek Grunwalskyék az átminősítésről, a fizetési határidők meghosszabbításáról. Egy magyarázat szerint az MMK régi vezetése így akarta a filmgyártókat arra ösztönözni, hogy nyereséges produkciót készítsenek, ám ez több okból is kételyre ad okot. A nagyobb nézőszámokat produkáló zsánerfilmeket a szerzői filmekkel szemben sokszor kevésbé dotálta a szelektív pályázatain az MMK, másrészt egy elkészült produkció csak akkor mondható nyereségesnek, ha a teljes befektetett gyártási költségen felül nyereséget tud realizálni. Ilyen film az utóbbi években egyáltalán nem volt. Olyan viszont több is akadt, amely támogatást kapott, ám moziba sosem került.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.