Kéthetente eltűnik egy beszélt nyelv

Koro, zoque, dura, bo, garifuna, isztromán, ejak, breton és még sorolhatnánk azokat a nyelveket, amiket már csak néhány száz, vagy – rosszabb esetben – mindössze egyetlenegy ember beszél a földön. Az utóbbi napokban eddig ismeretlen nyelvek nyomaira bukkantak Peruban, Szibériában és Indiában is; a nyelvkutatók számára ezek a területek számítanak a leggazdagabb lelőhelyeknek, de a kisebb nyelvek is e környékeken vannak a legnagyobb veszélyben. Jelenleg több mint kétszáz nyelvet beszél tíznél is kevesebb ember, ám ezzel egy időben új nyelvek is születnek.

Rabolt a Yale? A perui elnök, Alan Garcia rablással vádolja a Yale egyetemet, és visszaköveteli az országát megillető régészeti leleteket. A Machu Picchunál kiásott ereklyéket még a XX. század elején vitte magával az amerikai kutatócsoport, hivatalosan azonban csak kölcsönbe kapták azokat, a vizsgálatok idejére. A 46 ezer darabos műkincsgyűjteménynek ideje visszatérnie Peruba, Garcia szerint az eltelt 99 év bizonyára elegendő volt a vizsgálatok elvégzésére. Pontosan három éve tett ígéretet az egyetem a leletek visszaszolgáltatására, a legvégső határidő 2011 júliusa. A perui elnök világszerte hirdeti az országán esett sérelmet, ha pedig a Yale nem működik együtt, hivatalosan is fosztogatóknak bélyegzik őket, amely nagy presztízsveszteség lenne az egyetem számára. (K. E.)

Az utóbbi ötszáz év alatt megfeleződött a beszélt nyelvek száma, mára körülbelül hétezer maradt, és ez a negatív folyamat úgy felgyorsult, hogy a szám az évszázad végére nagy valószínűséggel tovább feleződik. A körforgás elkerülhetetlen, de a nyelvészek próbálják megőrizni a nyelvi emlékeket. Legutóbb Indiában találtak egy mind ez idáig ismeretlen nyelvet, amely még nem volt dokumentálva, pedig nyolcszáz ember beszéli ma is. India Kínával és Bhutánnal határos területén bukkantak a koro nyelvre, ami így hivatalosan a 6910. ismert beszélt nyelvvé vált. David Harrison, a nyelvet felfedező pennsylvaniai kutató szerint a világon átlagosan kéthetente tűnik el egy nyelv, amivel együtt egy kultúra, egy életfelfogás is kihal.
Néhány nappal korábban a haldokló nyelvek másik gócpontjában találtak egy négyszáz éve elfeledett nyelvre. A nemzetközi kutatócsoport a perui Trujillo városban egy levél hátulján fedezett fel egy rögtönzött „miniszótárt”, és valószínű, hogy a régóta keresett pescadora nyelv első írásos emlékére bukkantak. A levelet még két éve találták meg egy ásatáson, a kutatók azonban megvárták a bejelentéssel, hogy eredményeik bizonyosságot nyerjenek. Jeffrey Quilter, a kutatás vezetője szerint elképzelhetetlenül sok nyelv létezett a gyarmatosítások idején Közép- és Dél-Amerikában. Mexikó pedig – többek között Brazília és India mellett – azon országok közé tartozik, amelyekben (egyelőre) a világon beszélt nyelvek fele megtalálható. Itt tartják számon a zoque-t is, ám a nyelv két még élő ismerője nincs beszélő viszonyban egymással. A latin-amerikai nyelvek megőrzése talán most újabb lendületet kaphat, az idei irodalmi Nobel-díjat ugyanis a 74 éves perui író, Mario Vargas Llosa nyerte el. Gabriel Garcia Marquez 1982-es kitüntetése óta ő az első dél-amerikai díjazott az irodalmi kategóriában.
Még mindig meglepő, mennyi elfelejtett vagy rejtett nyelv található világszerte, de ma már rendelkezésre állnak olyan technológiák, amelyekkel a veszélyeztetett nyelvek megőrizhetők az utókor számára. Az UNESCO több atlaszt is kiadott, amelyek az eltűnőfélben lévő nyelveket gyűjtik csokorba, múlt héten pedig nyilvánosságra került az a gyűjtemény is, amelyben a Cambridge egyetem diákjai próbálják életre kelteni az ókori babiloniak nyelvét. Az interneten most a rekonstruált kiejtéssel hallhatók részletek a Gilgames eposzból vagy Hammurápi törvényeiből.