Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot a héten a magyarországi és a romániai jegybank is, így Budapesten 5,25 százalékon, Bukarestben 6,25 százalékon maradt a kulcs. Csak látszólag olcsóbb azonban Magyarországon a hitelezés, ha az inflációt is figyelembe vesszük (azaz a reálkamatot nézzük), kiderül, hogy épp fordított a helyzet – hívták fel figyelmünket a lapunk által megkeresett szakértők. A szomszédos országban az árdrágulás mértéke augusztusban (az áfaemelés után) elérte a 7,58 százalékot, nálunk pedig 3,7 százalékon állt meg. Vagyis ennyit kell levonni az alapkamatból, hogy a reálkamat szintjét elnyerjük: Magyarországon tehát jelenleg plusz előjellel 1,55, Romániában mínusz 1,33 a reálkamatszint.
– Romániában a következő három negyedévben várhatóan negatív marad a reálkamat, ha a Román Nemzeti Bank (BNR) nem emeli jelentősen a rátát – érveltek a kamattartás ellen a bukaresti Ziarul Financiar gazdasági lap tegnapi számában a bankárok. Ellenérzéseik érthetők, mert a BNR döntése egyáltalán nem kedvez a pénzintézeti haszonszerzésnek. Ottani vállalkozók és magyarországi közgazdászok azonban a nemzetgazdaság szempontjából helyes döntésnek, sőt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által követendő mintaképnek tartják a bukaresti központi bank monetáris politikáját.
– Az összes egykori Szovjetunió befolyási övezete alá tartozó ország közül a magyar jegybank képviselte eddig és jelenleg is a legkevésbé a nemzetgazdaság érdekeit. A reálkamatszint Magyarországon legalább négy százalékponttal meghaladta a visegrádi országok átlagát a rendszerváltozás óta – mondta a Magyar Nemzetnek Róna Péter, az oxfordi egyetem (Blackfriars Hall) vendégtanára. Ez egy olyan egyenlőtlen versenyhelyzetet teremtett a magyar vállalkozások és a multinacionális cégek között, amelyben törvényszerűen alulmaradtak a hazai szereplők. – A külföldi hátterű cégek olcsón jutottak devizához anyavállalataikon keresztül, miközben a nemzetgazdaság szereplőinek maradtak a drága forinthitelek. Ez vezetett végül a magas kockázatú svájcifrank- és euróhitelek elterjedéséhez – mutatott rá a szakember. Róna Péter szerint abból a szempontból is okosabban cselekszik Mugur Isarescu román jegybankelnök magyarországi partnerénél, hogy sokkal több összetett monetáris politikai eszközt alkalmaz.
– Románia két százalékponttal, Szlovákia hárommal olcsóbban hitelezte magát Magyarországnál jegybanki politikájának is köszönhetően a rendszerváltás után – mutatott rá lapunk megkeresésére Boros Imre közgazdász, korábban az MNB-nél dolgozó szakember. Mint mondja, az a furcsa helyzet alakult ki mára, hogy miközben az MNB-t vezető Simor András az augusztusi kamatdöntő ülésen már kamatot kívánt emelni, a forint erősödni tudott, pozitív elemzések láttak napvilágot a magyar gazdaság kilátásairól, vagyis mintha „a hitelezőink jobban drukkolnának nekünk saját jegybankelnökünknél”. Boros szerint a válság mélypontján is az ország érdekeit jobban védte a BNR magyar társánál: miközben Bukarestben maximum 10,25 százalékra vitték fel az alapkamatot, az MNB-nél 11,50 is volt a ráta. A szakember úgy látja, hogy bár a válság alaposan megtörte Románia fejlődését (a plusz hétszázalékos GDP-növekedés mínusz hétbe fordult tavaly, amelynek hatásait megszorító intézkedésekkel, többek között 25 százalékos bércsökkentéssel tompították), és az ország szintén a Nemzetközi Valutaalap segítségére szorult, szomszédunk mégis óriási lépéseket tett hátrányos helyzetének ledolgozására. Miközben a 2000-es évek elejéig a romániai bérek töredékei voltak a magyarországinak, ma már számos ottani építkezésnél magasabb fizetéseket ajánlanak a dolgozóknak, haza is ment emiatt a vendégmunkások jelentős része.
– Csaknem húsz éve ugyanaz a személy vezeti a jegybankot Romániában, ez is segíti a monetáris politika stabilitását. Miközben Magyarországon mindig vita volt a kormány és a jegybankvezér között, Mugur Isarescu eddig nem kötelezte el magát egyik politikai párt felé sem, így hű maradhatott a szakmaiassághoz – nyilatkozta érdeklődésünkre Coltea Tibor nyomdaipari vállalkozó, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság korábbi elnöke. A vállalkozó azt sérelmezi, hogy idén a bukaresti jegybankelnök korábbi szokásával ellentétben nem „rántotta le a leplet” a költségvetés számainak tarthatatlanságáról. Romániai közgazdász körökben csak remélni tudják, hogy Isarescu nem tért le a korábban jól bejáratott útjáról, miközben a magyarországi szakemberek épp fordítva gondolkodnak az MNB-ről.
origo.hu
"Elmentek ti a jó fenébe!" – Muri Enikő üzent a jobboldali érzelmű emberekre támadóknak
