Méhészek tüntettek Tatabányán

Több mint ezer méhész érkezett az ország minden részéből tegnap Tatabányára, hogy a méhlopások ellen tüntessenek. Közös petíciójukat – amelyben egyebek mellett egy speciális, méhlopásokra szakosodó rendőri csoport életre hívását kérik – Michl József polgármester vette át. Az évi több száz bűncselekmény miatt egyre többen mondanak le kaptárjaikról.

Győr Ágnes
2010. 10. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megtalált kaptárak. Azért választották a méhészek Tatabányát tüntetésük helyszínéül, mert a demonstrációval egy időben kezdődött a településen egy, a szakmán belül igen nagy port kavaró per. Helyi méhészek telephelyüktől kétszáz kilométerre megtalálták a tőlük elvitt 60 családot. Mivel a kaptárakra égetett jellel bizonyítani tudták tulajdonjogukat, azokat rendőrségi engedéllyel hazavihették. A helyszínen további száz ismeretlen eredetű kaptárt találtak, a fotók alapján többen ráismertek a sajátjaikra. Mire azonban a sértettek odaértek, a telket már kiürítették – olvasható a távirati iroda jelentésében. Az ingatlan tulajdonosa ellen nem indult eljárás, sőt ő perelte be a meglopott tatabányai méhészeket, arra hivatkozva, hogy a kaptárakat lehet azonosítani, de a méheket nem. Mivel állítása szerint azokat ő telepítette a kaptárba, elmaradt hasznát is követeli.


Kétszáz településről több mint ezer méhész érkezett a tüntetésre, ez is jelzi, hogy milyen óriási a gond – mondta el lapunknak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. – Azt várjuk a társadalomtól, az Országgyűléstől, valamint az illetékes hatóságoktól, tegyék lehetővé, hogy meg tudjunk élni a munkánkból, hiszen becsületesen dolgozunk – fejtette ki az elnök. A demonstrálók petíciójukban azt kérik, hogy – hasonlóan más állatokkal foglalkozó gazdákhoz – náluk is szigorítsák a szabályozást, vagyis tegyék kötelezővé a kaptárak és keretek jelölését. Kérik továbbá a rendőrséget, hogy hozzon létre egy speciális, méhlopásokra szakosodott, 3-5 tagú, országos akciócsoportot, valamint a büntető törvénykönyvben szerepeljen a méhlopás büntethetősége. Az egyesület pénzügyi alapot hozott létre, hogy anyagilag is meg tudja jutalmazni azokat a rendőröket, akiknek nagy szerepük van a hasonló bűncselekmények felderítésében.
Bár a rendőrségnek évente csupán 25-30 lopást jelentenek be, a szervezet úgy véli, több száz ilyen eset fordul elő. A közvetlenül keletkezett kár értéke becslések szerint negyedmilliárd forintra tehető. – S akkor még nem számoltunk a méhészek hosszú távú veszteségeivel, valamint azzal az erkölcsi pusztítással, amit az ilyen bűntények eredményeznek – hangsúlyozta Bross Péter. Mint mondta, a méhészek elsősorban azért védtelenek, mert – szemben más állattartók jószágaival – kaptárjaik mindig a szabadban vannak. A méhlopások kilencvenkilenc százalékban olyankor történnek, amikor nem is a méhész területén vannak a rovarok. Nyugatabbra a szakember szerint a méhlopás ismeretlen fogalom.
A tüntetők úgy vélik, elrettentő szankciók nélkül nem lehet javítani a jelenlegi helyzeten. A szervezet elnöke szerint a méhtolvajokat akár egy életre el kellene tiltani a szakma gyakorlásától amellett, hogy letöltendő börtönbüntetéssel sújtanák őket a bíróságok. A méhlopások hátterében azonban az elnök szerint főként nem szakmabeliek, hanem bűnszervezetek állnak, amelyek több szereplő bevonásával, több lépésben hajtják végre a lopást. Az illegálisan szerzett zsákmányt pedig gyorsan – a piaci árnál valamivel olcsóbban – továbbértékesítik a tettesek olyan méhészeknek, akik nem tudják, hogy lopott rovarokat vesznek. A szakma ezért tartja fontosnak, hogy már az értékesítéskor kiderüljön a papírokból, hogy legális egyedekről van-e szó. Méhek nélkül nincsen élet, hiszen nincsen, aki elvégezze a beporzást – szögezte le az elnök, s emlékeztetett, hogy a világsajtó egyre többször ad hírt ezeknek a rovaroknak a pusztulásáról. Bár hazánkban egyelőre nem tapasztalható ilyen gond, Bross Péter szerint ha sok szakképzett méhész hagyja el a pályát megélhetési nehézségei miatt, akkor a környezet is károsodhat.
A méhészek petícióját Michl József tatabányai polgármester vette át. A politikus azt ígérte, hogy várhatóan két hét múlva reagálnak az illetékesek a felvetett javaslatokra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.