A hét kulcsszava a szégyen – írja egy bulvárportál brit tudósítója Újdelhiből, a Reuters hírügynökség pedig rangjához illő komolysággal és távolságtartással úgy fogalmaz: a versenyhelyszínek és a szálláshelyek többsége emberi tartózkodásra alkalmatlan. Miközben a magyar médiumok valamiért azt a hírfoszlányt kapták fel, hogy az egyik indiai ökölvívó alatt leszakadt az ágya, nem árt tudni, hogy múlt kedden ugyanez történt a Nehru stadion mellett ívelő gyaloghíddal – huszonheten sérültek meg –, majd másnap a súlyemelőcsarnok mennyezetével. A szeptember 18. óta érkező és azonmód elképedő vagy vissza is forduló külföldi küldöttségek koszos és romos, helyenként víz borította, disznóólat és szeméttelepet idéző szobákról, kóbor kutyákról, emberi ürülék nyomairól, nyílt színen szükségüket végző építőmunkásokról szólnak, és ez még csak a higiénia, a komfort hiánya. Az, hogy a teniszstadionban és a versenyzők szálláshelyén is felbukkant egy kobra, már inkább a Dzsungel könyvébe illő részlet, de ennél is általánosabb riadalmat keltett, amikor múlt vasárnap ismeretlen fegyveresek vaktában lövöldöztek az óváros legnagyobb mecsete közelében, súlyosan megsebesítve két tajvani turistát. (Ez persze Európában is akárhol előfordulhat.)
Mindezek alapján hiba lenne azt vélni, hogy Újdelhi jobb híján nyerte el a rendezés jogát. Az 1930-ban útjára indított, négyévente zajló viadalért mindig komoly a tülekedés, 2018-ra például már az angliai Sheffield mellett Sydney, Toronto, Durban, Wellington, a pakisztáni Karacsi és Zambia fővárosa, Lusaka is bejelentkezett. Bár a „Commonwealth” napjainkban 53 tagot számlál, az indulásra 71 csapat jogosult, Ausztrália, Kanada, Anglia, Új-Zéland, Skócia és Wales 1930 óta egyszer sem hiányzott.
Csakhogy egyre valószínűbb, hogy e hat sorozat egyike-másika éppen 2010-ben szakad meg. Pedig India óriási reményeket fűzött az első ízben elnyert rendezéshez, és hatmilliárd dollárt mozgósított a cél érdekében. A minta vagy inkább a meghaladásra váró szint ezúttal is Kína volt, nem véletlen, hogy a szervezőbizottság vezetője, bizonyos Suresh Kalmadi még augusztus végén is azzal kérkedett: „A világ legjobb infrastruktúráját vonultatjuk fel, jobbat, mint a pekingi olimpia.” Ahol egyébként Abhinav Bindra sportlövő történelmi tettet vitt végbe, India első egyéni ötkarikás aranyérmét nyerte. Korábban több mint egy évszázad alatt összesen nyolc bajnoki címre futotta, mindegyikre a férfi gyeplabdacsapattól. A kontinensnyi állam aztán éppen a legutóbbi Nemzetközösségi Játékokon, 2006-ban, Melbourne-ben jelezte, hogy a sportban is nagyhatalmi álmokat dédelget: 22 arannyal, 17 ezüsttel és 11 bronzzal negyedik lett az éremtáblán!
Aligha kétséges, hogy idén ezt a termést is sikerül túlszárnyalni, ha másért nem, a vetélytársak hiánya miatt mindenképpen. A körülmények láttán ugyanis már többen visszafordultak, vagy azok hallatán megszakították útjukat. Michael Cavanagh skót küldöttségvezető még csak tényszerű leírást adott, amikor a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: „A falu egyelőre alkalmatlan arra, hogy befogadjon hatezer-ötszáz sportolót. Egy része pocsék állapotban van és nagyon rosszul karbantartott. Mocskosak a szállások, építési sitt van mindenfelé”; angol kollégája, Craig Hunter ekképpen hüledezett: „Amikor beléptünk, nem hittünk a szemünknek. A legtöbb helyen nincs vakolat a falakon, minden víz alatt áll és rendezetlen, sőt, veszélyes közlekedni az épületekben.” Az első angol sportolók már szeptember 23-án elhagyták Delhit, az új-zélandi úszók egészen Abu-Dzabiig menekültek, az ausztrálok és a kanadaiak Szingapúrban, a britek Dohában ütötték fel átmeneti szálláshelyüket, és onnan üzengetnek: fontolóra kellene venni egy másik ázsiai helyszín kijelölését.
Az indiaiak bensőjükből is fakadó nyugodt derűvel állítják, felesleges idegeskedni, mert október 3-ra, a megnyitóra minden rendben lesz, Steve Moneghetti, az ausztrál tényfeltáró bizottság vezetője ezzel szemben leszögezte: „Két nap alatt kellene megcsinálniuk azt, ami valószínűleg két hetet venne igénybe.”
Egy budapesti asztalnál ülve persze nehéz eldönteni, az általános felzúdulásból mekkora szerep jut az indiaiak mulasztásainak, Európából nézve igénytelenségnek tűnő puritánságának, illetve mekkora a hagyományos angolszász fensőbbrendűségi tudatnak. Az Újdelhiből érkező képek mindenesetre beszédesek – és nem védő-, inkább vádbeszéd kerekedik ki belőlük.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a tárdi horrorbalesetről
