Nobel-díj a bébikért

A szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének fejlesztéséért Robert Edwards brit tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat. Az Edwards és kollégája által kifejlesztett eljárással világszerte négymillió gyerek született 1978 óta.

Robert Geoffrey Edwards brit tudósnak ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének fejlesztésért – jelentette be tegnap Stockholmban a svéd Karolinska Intézet.
Indoklásuk szerint a kutató munkája vezetett el az első lombikbébi megszületéséhez – emlékeztetett a távirati iroda. Mint minden díjazott, a University of Cambridge 85 éves professzora is tízmillió svéd koronát (295 millió forintot) kap a legrangosabb orvostudományi elismeréshez. „Eredményei tették lehetővé a terméketlenség kezelését, amely orvosi állapot az emberiség jelentős részét, az összes pár több mint 10 százalékát érinti világszerte” – áll az intézet közleményében.
Az első lombikbébi, Louise Brown 1978. július 25-én született meg – áll az AP beszámolójában. Az eljárást az egyházak, a kormányok és a média egyes képviselői ellenezték, a tudományos élet néhány szereplője pedig szkeptikusan fogadta. Azóta az Edwards és a néhai Patrick Steptoe által kidolgozott technikáknak köszönhetően világszerte mintegy négymillió gyerek látta meg a napvilágot.
A tegnapi hírre reagálva Edwards szóvivője közölte, a tudós most túl beteg ahhoz, hogy nyilatkozzon, bár eddig is többnyire kerülte a reflektorfényt. A kitüntetett 2001-ben megkapta a Lasker-díjat az orvosi kutatások területén elért eredményeiért. Az elismerést a Nobel-díj előszobájának tekintik.
Az elismerés alapítója, Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Apja és fivérei az ipar és a kereskedelem különféle területein tevékenykedtek, jelentős szerepük volt az oroszországi olajlelőhelyek kiaknázásában – olvasható Beck Mihály akadémikus Nobel-díjról írt tanulmányában. Alfred Nobel kivételes tehetség volt, és több jelentős találmány is fűződik a nevéhez. Ezek legfontosabbja a dinamit, amelyet véletlenül, de jó megfigyelés alapján fedezett fel. Nobel nem nősült meg, és 1895. november 27-én kelt végrendeletében mindenét egy alapítványra hagyta. A feltaláló az iratban úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és az orvostudomány, valamint az irodalom legjobbjai, továbbá az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli. A tudományos munkásságért adható elismerés 1968-ban kiegészült a közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a svéd bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, az elismerést hivatalosan Alfred Nobel-emlékdíjnak nevezik.
Az összesen tizenhat magyar, illetve magyar származású Nobel-díjas közül hárman kapták meg az elismerést az orvosi kategóriában. Bárány Róbert 1914-ben, Szent-Györgyi Albert 1937-ben, Békésy György pedig 1961-ben vehette át a 200 gramm súlyú, 23 karátos aranyból készült érmét és a vele járó pénzjutalmat. A díjat Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján, december 10-én adják át.