Ostrom alatt a kormány nyugdíjterve

Jelenleg rendkívül magas működési költségek mellett is kockázatosabban és pazarlóbban működnek a magánnyugdíjpénztárak, mint az állami intézményrendszer – így foglalható össze a Fidesz álláspontja.

Az európai unió vizsgálódik. Az Európai Bizottság megvizsgálja a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyar terveket, és várhatóan a jövő hónapra el is készül az értékeléssel – mondta tegnap az MTI-nek Amadeu Altafaj Tardio, Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője. Hozzátette, hogy az eddigi nagyon előzetes információk alapján úgy ítélik meg, átmeneti intézkedésekről van szó, amelyek nem jelentenek tartós, inkább csak ideiglenes, egyszeri deficitcsökkentést.

A magán-nyugdíjpénztári befizetésekről és a költségvetési törvény módosításáról szóló javaslat összevont általános parlamenti vitáját tegnap tartották. A fideszes Szatmáry Kristóf szerint a magánnyugdíjpénztáraknak kizárólag akkor lenne létjogosultságuk, ha az állami nyugdíjrendszernél magasabb éves hozamot tudnának garantálni, ám a kasszák csupán egy százalék alatti reálhozamot tudtak felmutatni az elmúlt tizenkét évben. – A jelenlegi rendszerből így kizárólag a pénztárak szűk vezetése profitál, míg a 3,2 millió tag rosszabbul jár, mintha az állami nyugdíjrendszerbe utalná a járulékát. Emiatt meg kell teremteni annak a törvényes lehetőségét, hogy az átlépni kívánók veszteségek nélkül térhessenek vissza az állami nyugdíjrendszerbe – jelentette ki a politikus.

*

Selmeczi Gabriella képviselő, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott emellett azt is hangsúlyozta, hogy a magánnyugdíjpénztárak a befizetések öt százalékát működési költségként, további 0,8 százalékát pedig vagyonkezelői díjként számolják el, így a pénztártagoktól évente összesen negyvenmilliárd forintot vonnak el. Az állami nyugdíj költsége két százalékos.
Kiemelte: nem tartják igazságosnak, hogy korábban úgy írták elő a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot, hogy ezzel egy időben nem garantálták annak kiemelkedő hasznosságát. A kormány tervei szerint mindenki maga döntheti el, hogy visszatér-e az állami rendszerbe, vagy marad a magánkasszáknál. Ez azt jelenti, hogy a pályakezdőknek már nem lesz kötelező nyugdíjpénztárat választaniuk munkába állás előtt. Bár a nyugdíjrendszer változtatásáról szóló javaslaton jelenleg is dolgoznak a kormány szakemberei, sajtóhírek szerint az úgynevezett svéd modell néhány eleme a hazai rendszerben is megjelenik majd. A napokban egyébként Selmeczi Gabriella is megjegyezte, hogy a skandináv modellnek vannak jó elemei. Svédországban egyéni számlákon tartják nyilván az állami rendszerbe fizetett járulékokat, így a nyugdíjasok csak a befizetett pénznek megfelelő juttatásban részesülnek.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a vita során közölte: a kormány 2010-ben 60 milliárd, a jövő évben pedig 360 milliárd forintos bevételre számít a nyolcszázalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának átmeneti felfüggesztéséből. Leszögezte: a kormány javaslata a jelenlegi nyugdíjasoknak és a járulékfizetőknek sem okoz kárt. – A korábban tervezettnél magasabb bevételt az állami nyugdíjalapban helyezik el, amelyet kizárólag a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére használnak fel – közölte az államtitkár.
Bár az utóbbi napokban a nyugdíjpénztári változtatások több bírálója is kérdésessé tette, hogy a törvény átmehet-e az alkotmányosság rostáján, a KDNP szerint a módosítás teljesen megfelel az alaptörvényben foglaltaknak. Hargitai János, a KDNP vezérszónoka elmondta: a kormány semmit nem von el abból a pénzből, ami a magán-nyugdíjbiztosítóknál van. – A következő 14 hónapban a járulékot az állami alapba fizetik a dolgozók, és ezért garantáltan nyugdíjat fognak kapni – magyarázta.
A miniszterelnök szóvivője szerint okafogyottá válik az állami átutalás a magánnyugdíjpénztárakba, ha az emberek – mint arra a kabinet számít – visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Szijjártó Péter tegnap Budapesten újságírók előtt azt mondta, ha lesznek olyanok, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradnak, akkor 2011. december végén újra át kell tekinteni a helyzetet, és annak megfelelően kell majd döntést hozni.
A Jobbik szintén változtatna a jelenlegi nyugdíjrendszeren. Mint azt Hegedűs Tamás, a párt vezérszónoka elmondta, javaslatuk szerint az első pillér állami hatáskörben működne felosztó-kirovó rendszerként, a második pillérben azonban a magánkasszák mellett megjelenne egy állami pénztár is, a harmadik pillér, az önkéntes nyugdíjpénztárak rendszere pedig magánkézben maradna.
Az MSZP úgy látja, hogy a kormány egyszerű pénzbehajtást végez a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztésével, és közben nem beszél arról, miként kárpótolja a pénztártagokat. A szocialista Kiss Péter szerint a kormánytöbbség akkor járna el helyesen, ha a most felfüggesztett magán-nyugdíjpénztári járulékokat a jövőben legalább az inflációval növelt reálértékén vagy a magán-nyugdíjpénztári hozam mértékével növelten írná jóvá a pénztártagok számára.
A nyugdíjtervekre a parlamenten kívülről is össztűz zúdult. A Figyelőnek nyilatkozó pénztári szakemberek a magánkasszák kiiktatásának nevezik a kormány lépését. A BDO pénzügyi tanácsadó pedig arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés az egyes tagok megtakarításait nem csupán a kieső 14 havi tagdíjának mértékével apasztja, hanem ennek a kamatos kamat típusú hozamnövekményével is, ami több évtized alatt az eredeti összeg többszörösét is kiteheti. Érintőlegesen a Financial Times is foglalkozott a nyugdíjtervekkel. A gazdasági lapnak az nem tetszett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban rulettezéshez hasonlította a nyugdíj-megtakarítások tőzsdére vitelét.