Oszladozik az újabb válság rémképe

Az előzetes félelmekkel szemben semmi jele egyelőre egy újabb piaci pánik kialakulásának, a magyar és az ír állampapírok iránt is hatalmas volt az érdeklődés tegnap. A lapunknak nyilatkozó elemzők egy része úgy látja, hogy az elmúlt napokban az aggodalmak túlzottak voltak, más szakemberek azonban továbbra is a sötét idők visszatérését jósolják.

Az utóbbi napok növekvő nyugtalanságai ellenére magas volt a kockázatvállalási hajlandóság a piacon tegnap, egyelőre tehát semmi jele annak, hogy a pénzpiacok újból „kiszáradnának”. A magyarországi és az euróövezet egyik gyenge láncszemének tartott írországi kibocsátások is igen jól sikerültek. Hazánkban a meghirdetett ötvenmilliárd forintos diszkont kincstárjegyekre 200 milliárd értékű vételi ajánlat érkezett, vagyis négyszeres volt a túljegyzés. Dublin négy- és nyolcéves lejáratú kötvényeiből pedig a tervezett mennyiséghez képest ötször, illetve háromszor többet kívántak megvenni a befektetők.
– Az elmúlt napokban felerősödött aggodalmak az eladósodott országokkal szemben jogosak voltak. Írország költségvetési egyensúlyát a bankmentések felborították, az ír állam adóssága a válság kialakulása óta ugrásszerűen nőtt, de úgy tűnik, hogy lehet finanszírozni ezt az igényt a piacról – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint a befektetői félelmek túlzottnak bizonyultak, az újabb válság kialakulásának rémképe tehát oszladozik lassanként. A kockázatosabbnak tekintett országok állampapírjai iránti keresletet a szakember többek között azzal magyarázta, hogy folytatódik Németország kilábalása a válságból, így kevesebb kötvényt dob Berlin a piacra, s a források új gazdát keresnek.
Több elemző szerint akár piacbefolyásolási szándékok is állhattak az elmúlt napok hisztériakeltő előrejelzései mögött. Minél többen hangoztatják ugyanis egy ország fizetésképtelenségének, illetve az euróövezet szétszakadásának lehetőségét, annál nagyobb a valószínűsége a kedvezőtlen fejlemények bekövetkezésének. Múlt héten a Barclays Capital brit bank adott ki olyan állásfoglalást, amely szerint Írország a külföldi pénzintézetek segítségére szorulhat. Ilyen hangulatkeltő helyzetértékelések az utóbbi hónapokban Magyarországgal kapcsolatban is számos alkalommal megjelentek. Akik a napokban e két ország ellen spekuláltak, nagyot csalódtak tegnap, a valóság ugyanis alaposan rácáfolt a borús várakozásokra.
– Folytatódik a kötvénylufi fújása – így értékelte a hirtelen keletkezett igen jó piaci hangulatot Sarkadi Szabó Kornél. A Cashline elemzője szerint ha az állampapír-vásárlások elérnek egy kritikus tömeget, fordulat következhet be a befektetők magatartásában, s egy, a 2007–2008-ashoz hasonló pánikszerű menekülésnek lehetünk újra a tanúi. – A legfontosabb problémákhoz az eladósodott államok a pénzügyi válság kialakulása óta nem nyúltak hozzá. Fel kell készülni arra, hogy a befektetők egy adott ponton túl már nem hajlandók kockáztatni, és a fejlett országok kötvényei, illetve a fejlődő országok részvényei iránt visszaesik a kereslet, valamint a tőkeáramlás megfordul – magyarázta Sarkadi Szabó Kornél, hogy milyen veszélyek leselkednek a gazdaságokra.
A szakember szerint ha a legrosszabb, az „Armageddon-forgatókönyv” következik be (ami azt jelentené, hogy a befektetők érdeklődése a közép-európai és az eladósodottabb országok kötvényei iránt nullára csökkenjen, akárcsak két évvel ezelőtt), Magyarország külső segítség nélkül fél, maximum egy évig képes önerőből finanszírozni magát. Így érdemes lenne – állítja a szakember – egy vészforgatókönyvet felállítva lehetséges külső források után nézni, akár a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), akár más szereplővel közösen. Mint mondta Sarkadi, ha nem kívánunk a korábbi évekhez hasonló mértékű beleszólási jogot adni a valutaalap szakembereinek, olyan megállapodás megkötése is szóba jöhet, amely „az érdekeinkhez jobban simul”.
Bár az elemzők nagy része az IMF-fel való együttműködést említi meg általában, ha a piaci finanszírozás ellehetetlenülése kerül szóba, léteznek más partnerek is, amelyekhez baj esetén fordulhat Magyarország. Alternatív szakmai körökben egyre többet lehet hallani az ország ázsiai vagy oroszországi hitelfelvételének lehetőségéről is, kormányzati pletykák szerint az új kabinet ilyen „menekülő útvonalak” előkészítésén dolgozik.

Olcsóbb finanszírozás. Csökkenő hozam mellett jutottunk többletforráshoz – így értékelte Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese az MTI-nek a tegnapi aukciót. Az adósságkezelőnek átmenetileg, az év végi nagy adóbefizetések megjelenéséig van szüksége a befolyt összegekre. A most eladott kincstárjegyek december 29-én járnak le, így nem növelik a 2010 végi bruttó államadósságot.