Tesztelik az átvilágítót

Miközben olasz kollégája szerint a testszkenner nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Thomas de Maiziére német szövetségi belügyminiszter tegnap ünnepélyes keretek között rendszerbe állította a hamburgi légikikötő első két ruházatátvilágító szerkezetét. A berendezés használata a hat hónapos próbaüzem alatt önkéntes; az utasok választhatnak a szkenner és a hagyományos ellenőrzés között.

Nagy Áron
2010. 10. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy lépést tettünk meg a biztonságosabb légi közlekedés megteremtése felé – közölte tegnap Thomas de Maiziére német szövetségi belügyminiszter a hamburgi repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján. A tárcavezető, úgy látszik, nagyobb bizalommal viseltetik az általa átadott és azóta próbaüzembe helyezett két testszkennerrel szemben, mint olasz kollégája. Emlékezetes, hogy Róma múlt csütörtökön döntött úgy, hogy az utasok ruhája alá rejtett veszélyes tárgyak, fegyverek kiszűrésére hivatott átvilágító szerkezeteket leszerelik, mivel a hat hónapos tesztidőszak alatt nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az olasz légügyi biztonsági hatóságoknak hat hónap állt a rendelkezésére, hogy kipróbálják a gépeket, s végül megállapították, hogy az ellenőrzés sok időt vesz igénybe, ráadásul nem is megbízható.
A testszkennerek itáliai alkalmazásáról egyébként Roberto Maroni belügyminiszter döntött a Northwest Airlines légitársaság karácsonyi esete után. Akkor egy nigériai fiatalember az Amszterdamból Detroitba tartó járaton egy alsónadrágjába rejtett robbanószerkezetet próbált meg működésbe hozni. Az utasok még idejében észrevették, mire készül, és legyűrték. De Maiziére miniszter az olasz fiaskó ellenére bízik benne, hogy az átvilágító berendezések nemcsak hatékonyabbá, hanem gyorsabbá is teszik a légikikötők biztonsági ellenőrzését. Várakozásait fokozza, hogy a római, a velencei és a palermói repülőtereken már leállított és rövidesen Milánó két légikikötőjéből is száműzött testszkennerek típusa nem azonos a Hanza-városban rendszerbe állítottal. A hamburgi tesztüzem amúgy hat hónapig tart majd, s önkéntes alapú lesz: aki nem akarja alávetni magát a tárcavezető szerint alig három másodpercig tartó procedúrának, azt a hagyományos protokoll szerint ellenőrzik majd.
A közvélemény első perctől kezdve megosztott az átvilágító berendezésekkel kapcsolatban. Az Egyesült Államok hatóságai által szorgalmazott testszkennernek ráadásul egyes kutatók szerint egészségkárosító hatásuk van: rákos megbetegedéseket okozhatnak. Nagy-Britanniában pedig abból kerekedett nagy botrány, hogy februárban a heathrow-i repülőtér személyzete az előírásokkal ellentétben nemhogy megsemmisítette, de kézről kézre adta egy, a biztonsági ellenőrzéskor virtuálisan „levetkőztetett” bollywoodi filmsztár képét. Ezek után nem meglepő, hogy számos uniós tagország egyelőre kivár a – rossz nyelvek szerint Washington által pusztán üzleti okokból „futtatott” – testszkennerek bevezetéséről szóló döntés meghozatalával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.