Kósa Lajos és Rogán Antal fideszes politikusok hétfőn terjesztik be a parlament elé a hiteleseket segítő nyolcpontos törvénycsomagot. A képviselők tegnapi sajtótájékoztatójukon elmondták: a javaslatokat jövő héten tárgyalják majd a bizottságok, a csomag azt követően kerül az Országgyűlés plenáris ülése elé. A politikusoknak az adósok képviselőivel és a bankokkal is sikerült megegyezniük, habár a Magyar Bankszövetség nemrégiben több pontot is problematikusnak tartott.
Kósa Lajos közölte, a javaslatok három alapelv köré szerveződnek: egyrészt a kölcsönt annak kell viszszafizetnie, aki felvette, a futamidő alatt felmerülő kockázatokból a bankoknak és az ügyfeleknek is ki kell venniük a részüket, s a változások nem veszélyeztethetik a hitelezési rendszer biztonságát.
A törvényjavaslat megtiltja a hitelszerződések egyoldalú módosítását, ha azok az adósok számára kedvezőtlen következményekkel járnak. Ez Kósa szerint azt eredményezi, hogy befagynak az ügyfelekre hárított költségek és díjak. A kamatemeléseket kormányrendelet szabályozza majd. A másik fontos változás, hogy ezentúl a pénzintézetek nem alkalmazhatnak külön árfolyamot a devizahitelek törlesztésének kiszámításához. Vagy a saját árfolyamaik alapján számolt középértéket, vagy a jegybank középárfolyamát kell alkalmazniuk. A javaslat az előtörlesztéseket érintően is könnyebbséget hoz: az új szabályozás ugyanis előírja, hogy legalább egy alkalommal ingyenes előtörlesztési lehetőséget kell biztosítani az ügyfelek számára. A fizetésképtelen adósok számára jó hír, hogy kilencvennapos késedelem után már nem alkalmazhatnak büntetőkamatot a pénzintézetek.
A bankok a tárgyalások során leginkább azt a javaslatot ellenezték, hogy az ügyfelek meghosszabbíthatják a kölcsön futamidejét, amikor azt jónak látják, ennek ellenére a javaslatokban benne maradt ez , igaz az elképzelés már nem köti ki, hogy a hosszabbítás öt év lehet. A jelenlegi változat szerint a bank és az ügyfél közösen egyezik majd meg arról, hogy mennyi futamidő-megtoldás segítene leginkább a visszafizetésben. A szerződésmódosítás is olcsóbbá válna, ugyanis ezentúl nem kell minden változtatás miatt közjegyzői díjat fizetni. Azt javasolják majd, hogy a hitelszerződések közjegyezői ellenjegyzése átalánydíjas eljárás legyen.
Az eredeti elképzelések közül egy maradt ki a csomagból. Az úgynevezett tiszta lap megtiltotta volna, hogy a bankok a jelzálogként bejegyzett ingatlan piaci áránál több pénzt követeljenek az adóson. Ez megakadályozta volna, hogy a fizetésképtelen ügyfelek nyakán még az otthonuk eladása után is maradjon tartozás. Rogán szerint ez a javaslat azért nem szerepel a jelenlegi változatban, mert az érvénybe léptetéséhez a pénzintézeti törvény módosítására lenne szükség, arra pedig időszűke miatt most nem volt lehetőség. A politikusok hangsúlyozták, hogy a módosítások kifejezetten a lakáscélú hitelre terjednek ki, de azon belül mind a forint-, mind a devizaalapúakra vonatkoznak. A változások egy része a törvény kihirdetése után harminc nappal lép életbe.
Egyre több a forinthitel. Több forinthitelt vettek fel a háztartások augusztusban, mint amennyit törlesztettek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb számaiból. Devizahitelek terén fordítva alakult a mérleg: több pénzt fizetett vissza a lakosság, mint amennyit felvett. Ezen belül a forinthitel-felvétel 29,1 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya pedig 40,6 milliárd forinttal lett kevesebb. A háztartások teljes hitelállománya augusztus végén 8746,7 milliárd forint volt, ebből 2760,8 milliárd forinthitel, 5985,9 milliárd forint pedig devizakölcsön.
A lakosság betétállománya 38,6 milliárd forinttal csökkent, forintbetéteknél 33,8 milliárd, a devizabetéteknél pedig 4,8 milliárd forint betétkivonást mutatnak a jegybank adatai. A háztartások betétei összesen 7232,3 milliárd forintot tesznek ki.
origo.hu
Napi balfék: Nem jó, Petike, pedig mennyit gyakoroltunk együtt!
