Összesen 37 szenátori hely, mind a 435 kongresszusi képviselői hely, valamint 37 szövetségi állam kormányzói posztja lesz a verseny tárgya november másodikán. A százfős szenátus tagjait időeltolással hat évre választják meg, míg a képviselőknek nagyon gyakran, kétévente meg kell küzdeniük választóik bizalmáért. A szövetségi törvényhozási vagy a legfelső szövetségi állami posztokkal nemcsak politikai befolyás jár, hanem magas fizetés is. A képviselők és a szenátorok évente 174 ezer dollárt (34,452 millió forintot), a kormányzók pedig átlagosan – számunkra nincs országosan megszabott díjazás – 114 ezret (22,572 millió forintot) visznek haza. A választással egy időben, mint az megszokott, több helyütt népszavazásokat is rendeznek a legkülönbözőbb témákról.
Az idei év azért is érdekes, mert az alkotmány előírásainak megfelelően tízévente a képviselői választói körzetek elosztását igazítani kell a legfrissebb népszámlálások adataihoz, s erre éppen 2010-ben került sor. A térkép átrajzolása nem békés esemény, hiszen a kerületek lélekszám alapján történő meghatározása néha áthúzza a politikai számításokat. A különböző elkötelezettségű tisztségviselők természetesen igyekeznek úgy húzni a határvonalakat, hogy az jó legyen pártjuknak vagy preferált jelöltjüknek, mindenesetre a hosszú politikai karriert befutók (a leghosszabb ideje hivatalban lévő amerikai képviselőt, egy michigani demokratát először 1954-ben választották meg) ügyességéről tanúskodik, hogy tudták venni ezt az akadályt is.
Ami a politikai helyzetet illeti: a kampány a Barack Obama megválasztása óta szinte folyamatosan fennálló fokozott hangulatban telt, és az egyéni rátermettségek összemérése mellett tárgyává vált az elnök gazdasági és külpolitikája is. A népszerűségét vesztett elnök szereplése annyira kívánatos a kampányban, amíg a biztos tábor szavazási és adakozási kedvének fokozásáról van szó; ha a nagypolitikai kudarcokról van szó, természetesen egyik demokrata képviselő vagy szenátor sem szívesen osztozik Obama terhén.
Most egyértelműen úgy tűnik, hogy az elnök demokratái a szenátusban és a képviselőházban is elveszthetik többségüket. Ez azt jelentené, hogy Obamának republikánus többséggel, ellenséges környezetben kellene végigkormányoznia elnöki mandátuma második felét. A republikánusok háza táján azonban mégsem nyugodtak a kedélyek, a jelöltállítás során kisebbfajta forradalom söpört végig a párton, amely régi, megbízható pártemberek kárára sok helyütt a konzervatív Teadélután mozgalom embereit hozta helyzetbe.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség