A múltunk elsikkadó felfedezései

Művészeti készség, türelem, átfogó művészettörténeti, természettudományos és iparostörténeti ismeretek – legalább ezekre mindenképpen szüksége van egy restaurátornak. Ezek a szakemberek nagy szerepet vállalnak a történelmi múlt töredékeinek összeillesztésében, a szakmának még sincs kellő anyagi támogatottsága, és a nemzetközi színtéren sem ismerik a sokszor európai jelentőségű magyar eredményeket. Restaurátorok osztották meg a közelmúlt legérdekesebb leleteiről és a legújabb eljárásokról szóló tapasztalataikat az elmúlt héten a Nemzeti Múzeumban.

Az eseményt igyekeznek évről évre nemzetközibbé tenni: idén főleg a határon túli magyarlakta területekről érkeztek restaurátorok és muzeológusok, de belga előadót is fogadtak. Az ilyen találkozások nélkülözhetetlenek: az éves konferencia csak a legkevesebb, és nem alkalmas arra, hogy bekapcsolja a magyar restaurátorokat a nemzetközi vérkeringésbe. A hetvenes években a hazai restaurátorszakma még ott volt a nemzetközi köztudatban: a svédek, a norvégok később indultak, mégis elhúztak mellettünk – hangsúlyozta Földessy Péter, a Magyar Nemzeti Múzeum Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főosztályának vezetője. A hazai képzés színvonalas, de a restaurálást támogató eszközök minősége pénzkérdés.
A főosztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai restaurátorok nem jutnak ki a nemzetközi konferenciákra, mert az ötszáz eurós nagyságrendű részvételi díjakat az intézmények nem tudják fizetni. Pedig az eredmény és a nyelvtudás is adott a szerepléshez, és a konferenciák nagyon fontosak lennének, a társtudományokkal való találkozás miatt is. A másik probléma, hogy bár a színvonal tekintetében gyakorlatilag lépést tartunk a külfölddel, és jelentős leletek kerülnek elő itthon is, ezeket a múzeumi szakma nem „adja el” a médiának. Nem népszerűsíti sem a leleteket, sem a múzeumi munkát. Legalábbis nem olyan hatékonyan, mint más országok: lásd a British Museum nagy sikerű filmjei. Lencz Balázs főosztályvezető-helyettes restaurátor hozzátette: hogy az új kutatási eredmények a műtárgyak értékét is emelik.
– A közelmúlt legérdekesebb, egyelőre publikálatlan lelete a Tiszagyenda–Tiszaroff térségében folyó ásatások során került elő egy gepida harcos sírjából, és olyan újdonságok deríthetők ki belőle a népcsoporttal kapcsolatban, amelyek nemzetközi szinten is jelentősek lehetnek – árulta el Lenz Balázs.
A restaurátorkonferenciával egy időben Szegeden a múzeumigazgatók és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetői tanácskoztak a múzeumi rendszer átalakításáról. A nemzetközi versenyképesség megőrzését, a közönségkapcsolatok újragondolását, a múzeumi területen dolgozók életpályamodelljének kialakítását és a finanszírozást is érintő törvénycsomag a jövő év első felére készülhet el.