Az ellenzék tiltakozik és tüntetést szervez

Élesen tiltakoztak az ellenzéki pártok Lázár János bejelentése után az alkotmány módosításáról és a magánnyugdíjpénztárakról tervezett népszavazás ellehetetlenítése miatt. Az MSZP és az LMP is demonstrációt szervez az Alkotmánybíróság épülete elé. A két párt visszahívta delegáltjait az alkotmány-előkészítő bizottságból is.

Török László
2010. 11. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint az alkotmányozás folyamata a Fidesz esetében a demokratikus értékek és demokratikus intézmények meggyengítését, a demokrácia szűkítését jelenti, a kormánypárt cselekedeteit pedig az önkényes hatalmi törekvések jellemzik. A politikus bejelentette, a szocialisták a továbbiakban nem vesznek részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában.
Szekeres Imre szerint a kormánypárt fél a magán-nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkező 3,5 millió embertől, ezért akadályozzák a témában tervezett népszavazás kiírását. – A Fidesz álljon ki és vívja meg az igazát, ezt hívják népszavazásnak és demokráciának – mondta Szekeres Imre, aki ezen túl úgy vélte, az alkotmány kéthetenkénti megváltoztatása leértékeli az alaptörvény tekintélyét.
Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő pedig az MTI-nek beszélt arról, hogy a „demokratikus közélet” szereplőinek közösen kell fellépniük az Alkotmánybíróság (AB) védelme érdekében, miután a Fidesz azt üzente: „kuss legyen az Alkotmánybíróságnak és kuss legyen az országnak”. – Nem leszünk kussban! – szögezte le a politikus. Gyurcsány szerint az AB épülete előtt kell demonstrálni, mielőtt a Fidesz módosítja az alkotmányt és „romba dönti a hatalommegosztásra épülő ’89-es rendszert”.
Hasonlóan gondolkodik a Lehet Más a Politika is: a párt szintén tüntetésre hív az AB-hoz, november 3-ra. Szerintük a Fidesz hadat üzent az alkotmányos demokráciának, és csak a hatalomban hisz. Az LMP is bejelentette, nem vesz részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában. Szerintük az Alkotmánybíróság és a népszavazás intézménye jelenti a legfontosabb ellensúlyt a mindenkori kormány politikájával szemben.
– A Jobbik sajnálja, hogy a formális jog az emberek igazságérzetével és a gazdasági szükségszerűséggel is szembekerült – reagált Volner János az AB döntésére, amellyel a testület alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. A politikus közölte, hogy alapvetően egyetértenek a Fidesz szándékával, hogy a nagy összegű végkielégítéseket megadóztassák, a különadót érintő alkotmánybírósági döntésre válaszoló fideszes reakció viszont – így Volner – nem meglepő és nem is elegáns.
A KDNP szerint a kormánynak meg kell keresnie a módját, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülhessen, mindezt úgy, hogy a megoldás ne ütközzön alkotmányos, illetve törvényi előírásokba – mondta Harrach Péter frakcióvezető.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) volt egyébként az a szervezet, amelyik az AB-hoz fordult a különadó parlamenti megszavazása után. A PDSZ örömmel és megnyugvással vette tudomásul az AB döntését, ami szerintük azt is jelenti, a közalkalmazottak túlnyomó többsége nem tartozhat azok körébe, akik jó erkölcsbe ütközően szereznének jövedelmet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.