Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint az alkotmányozás folyamata a Fidesz esetében a demokratikus értékek és demokratikus intézmények meggyengítését, a demokrácia szűkítését jelenti, a kormánypárt cselekedeteit pedig az önkényes hatalmi törekvések jellemzik. A politikus bejelentette, a szocialisták a továbbiakban nem vesznek részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában.
Szekeres Imre szerint a kormánypárt fél a magán-nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkező 3,5 millió embertől, ezért akadályozzák a témában tervezett népszavazás kiírását. – A Fidesz álljon ki és vívja meg az igazát, ezt hívják népszavazásnak és demokráciának – mondta Szekeres Imre, aki ezen túl úgy vélte, az alkotmány kéthetenkénti megváltoztatása leértékeli az alaptörvény tekintélyét.
Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő pedig az MTI-nek beszélt arról, hogy a „demokratikus közélet” szereplőinek közösen kell fellépniük az Alkotmánybíróság (AB) védelme érdekében, miután a Fidesz azt üzente: „kuss legyen az Alkotmánybíróságnak és kuss legyen az országnak”. – Nem leszünk kussban! – szögezte le a politikus. Gyurcsány szerint az AB épülete előtt kell demonstrálni, mielőtt a Fidesz módosítja az alkotmányt és „romba dönti a hatalommegosztásra épülő ’89-es rendszert”.
Hasonlóan gondolkodik a Lehet Más a Politika is: a párt szintén tüntetésre hív az AB-hoz, november 3-ra. Szerintük a Fidesz hadat üzent az alkotmányos demokráciának, és csak a hatalomban hisz. Az LMP is bejelentette, nem vesz részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában. Szerintük az Alkotmánybíróság és a népszavazás intézménye jelenti a legfontosabb ellensúlyt a mindenkori kormány politikájával szemben.
– A Jobbik sajnálja, hogy a formális jog az emberek igazságérzetével és a gazdasági szükségszerűséggel is szembekerült – reagált Volner János az AB döntésére, amellyel a testület alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. A politikus közölte, hogy alapvetően egyetértenek a Fidesz szándékával, hogy a nagy összegű végkielégítéseket megadóztassák, a különadót érintő alkotmánybírósági döntésre válaszoló fideszes reakció viszont – így Volner – nem meglepő és nem is elegáns.
A KDNP szerint a kormánynak meg kell keresnie a módját, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülhessen, mindezt úgy, hogy a megoldás ne ütközzön alkotmányos, illetve törvényi előírásokba – mondta Harrach Péter frakcióvezető.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) volt egyébként az a szervezet, amelyik az AB-hoz fordult a különadó parlamenti megszavazása után. A PDSZ örömmel és megnyugvással vette tudomásul az AB döntését, ami szerintük azt is jelenti, a közalkalmazottak túlnyomó többsége nem tartozhat azok körébe, akik jó erkölcsbe ütközően szereznének jövedelmet.
Gondban a rendszer a megújulók miatt