Tíz évvel ezelőtti értékéhez viszonyítva a magyar termőföld értéke összességében mintegy 90 százalékkal emelkedett – olvasható az FHB Bank termőföldindex nevű tanulmányában. Az árnövekedés korszakonként eltérő volt, de az bizonyos: a termőföld, lényeges korrekció nélkül, tíz éve töretlenül drágul. A föld árát befolyásolja elhelyezkedése, művelési ága vagy a minősége, de átlagban jelenleg egy hektár termőföld 472 ezer forintba kerül. De egy jól megközelíthető közép-magyarországi szántóföld értéke ennek akár két és félszerese is lehet. A legutóbbi teljes évet vizsgálva szántóföld esetében tavaly a legolcsóbban az észak-magyarországi régióban juthattunk termőterülethez, itt az országos átlag alig feléért keltek el a földek, míg a legdrágábbnak Közép-Magyarországot találták.
Az elmúlt évtizedet vizsgáló banki elemzők az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon mutattak ki az országos átlagnál nagyobb ütemű áremelkedést. Közép- és Dél-Dunántúlon nagyjából az átlaggal megegyező mértékű drágulást, míg Közép- és Észak Magyarországon stagnálást tapasztaltak.
A hazai földhasznosításról rendelkezésre álló információk szerint a magánszemélyek által használt földrészletek területe átlagosan 10 hektár, a gazdálkodó szervezetek pedig 300 hektáros földeket kezelnek. A parcellaméret az elmúlt tíz évben emelkedést mutatott. Míg 2000-ben a tipikus tranzakciókban nég hektárnyi terület cserélt gazdát, addig ez 2010-re 12 hektárra emelkedett.
A legnagyobb ármozgások általában akkor következtek be, amikor megjelentek a földpiacon a spekulánsok. Ez jellemezte az uniós csatlakozás előtti időszakot és a 2007-esm földpiac megnyitásával kapcsolatos – egyébként sikertelen – kormányzati törekvéseket.
A földadásvételek száma ugyanakkor nagyon alacsony: a termőföldforgalom még az uniós csatlakozás évében is csak a teljes termőterület alig három százalékát tette ki, s ez azóta sem emelkedett jelentősen. A tanulmány szerzői rámutatnak: a lakáspiacon ez az arány általában hat-hét százalékos. A termőföldeknél ráadásul a tulajdonváltások 50-55 százaléka örökösödés miatt következik be. Magyarország mintegy 93 ezer négyzetkilométeres területének megközelítőleg 83 százaléka minősül termőterületnek, ezen belül 48 százalék a szántó, 20 százalék az erdő, 11 százalék a gyep, a többi pedig halastóként, nádasként, szőlősként és gyümölcsösként van nyilvántartva.
A legolcsóbbak a legelők és a gyepek, átlagos hektáronkénti áruk kevesebb mint a fele a drágább típusú szőlők vagy kertek árának.
origo.hu
Rossz hír a frontérzékenyeknek: a héten két front is eléri az országot
