Finomhangolás

Megtalálta a középutat a végkielégítések és az Alkotmánybíróság hatásköre ügyében a kormánytöbbség. Lázár János frakcióvezető korábbi előterjesztéseihez részben a költségvetési, részben pedig az alkotmányügyi bizottság nyújt be módosító javaslatot. A költségvetés kapcsán rögzítették: a 98 százalékos különadót alapesetben a 3,5 millió forint feletti bevételekre vetik ki, de a szabadságmegváltást nem számítják be az adóalapba. Az állami, az önkormányzati vezetők és cégvezetők ugyanakkor továbbra is a kétmillió forint feletti összeg alapján fizetnének, esetükben a szabadságmegváltást is figyelembe vennék. A nyugdíjba vonulóknak nem kellene hasonló közterhet viselniük. A különadó hatálya nemcsak az idén kifizetett pénzekre terjedne ki, hanem a 2005-től felvett összes ilyen jövedelemre.
Az alkotmányügyi bizottság Lázár Jánosnak az alaptörvényt és az alkotmánybírósági jogszabályt érintő indítványaihoz nyújt be módosító javaslatot. Az AB hatáskörét nem kötnék össze a népszavazási tilalmakkal. Magyarán: az Alkotmánybíróság ezután is felülvizsgálhatná a költségvetési, a zárszámadási, az adó-, az illeték- és a járulékszabályokat, de csak abból a szempontból, hogy azokban kellően érvényesülnek-e az állampolgárok alapjogai. Például az élet, s a személyiség oltalma és az adatvédelem.
Ezek az elképzelések valóban korrektebbek, mint a korábbiak voltak. Az elmúlt két hét vitái hozzájárultak ahhoz, hogy a kormánytöbbség elvégezze a finomhangolást: egyértelmű, mégis differenciáltabb szabályokat terjesszen a Tisztelt Ház elé. Ezekről várhatóan a jövő kedden szavaznak majd. Lázár János a demokrácia és az igazságosság érvényre jutását hangsúlyozta tegnapi parlamenti felszólalásában, és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is hasonlóan nyilatkozott. Azt említette, hogy az MSZP saját érdekeit látja veszélyeztetve a jogszabályok elfogadásával.
A 98 százalékos különadó kérdésköre túlmutat önmagán. Később nyilván úgy tekintenek majd rá vissza, mint a magyar jogalkotás történetének egyik fordulópontjára. A rendszerváltozás óta ugyanis szinte sosem volt rá példa, hogy a társadalmi igazságosság megtalálta volna a megfelelő jogi formulát, s megjelent volna az állam törvényeiben. Elsikkadt az igazságtétel, a vagyoni és a személyi kárpótlás igénye, a gazdaság, a privatizáció hosszú évekre szóló átmeneti szabályait is alacsonyabb rendű paragrafusokba foglalták. Az alkotmányból egy ilyen fejezet teljesen hiányzik. A hajdani kodifikátorok, akik ma nemegyszer a haza bölcseinek szerepében tűnnek fel, az utókorra hagyták a pénzügyi, vagyoni viszonyok rendezését. Alkotásukhoz ugyanakkor a jogállam védelmére hivatkozva a végsőkig ragaszkodnak. Most is ennek vagyunk szenvedő alanyai. A jog és az erkölcs ugyanakkor nem térhet el következetesen egymástól, mert nem lesz, aki a jogot kövesse, ehhez ugyanis szembe kellene helyezkednie önnön meggyőződésével. Ideje, hogy húsz év után véget érjen az átmenet. Első lépésként a Fidesz és a KDNP kétharmados többségének az előző kurzus képviselőitől vissza kell szereznie az illegitim módon kifizetett összegeket. A politikai elit tagjai nem gazdagodhatnak alaptalanul az általuk tönkretett ország pénzéből.
A törvényt az Alkotmánybíróság is megfelelő alapnak tekintheti. Az adókötelezettség egyrészt eddig is öt év alatt évült el, az adóhivatal ezalatt bárkit ellenőrizhetett. Alkotmányos felhatalmazással a végkielégítések adóztatása is így történik majd. Ugyanilyen fontos: a bíráknak az új szabály szerint is módjuk lesz arra, hogy megvédjék az állampolgárok alapjogait. A kormányzás felelősségét ugyanakkor nem kell vállalniuk.