Tartva az eredeti menetrendet, hétfőn a parlament elé terjeszti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a véleményét a jövő évi költségvetés-tervezetről – erősítette meg a Magyar Nemzet érdeklődésére Körmendi Gábor, a számvevőszék szóvivője. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál azt a választ kaptuk, hogy minden a tervezett ütemben zajlik, ugyanezen a napon a Ház elé kerül a 2011-es büdzsé is.
A költségvetés egyik legtöbbet vitatott kérdése, hogy pontosan miképpen számolja el a magánnyugdíjpénztárak vonalán keletkező pluszforrásokat. Viszonylag egyszerűen átlátható a privát kasszáknak való átutalások felfüggesztéséből származó 360 milliárd forintnyi bevétel helyzete. Ez az összeg a biztosított által fizetett nyugdíjjárulékok között jelenik meg, amely így jóval magasabb lesz, mint a korábbi években. Összetettebb a kép, ha a magánkasszák vagyonából várható pénzt nézzük, s nem csak azért, mert még nem lehet tudni, hogy hányan fognak visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe, s mekkora értékállományt hoznak magukkal. Függetlenül attól, hányan döntenek az átlépés mellett, a kormány 530 milliárd forintot tüntet fel ebből származó bevételként a büdzsében (450 milliárd a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei között, 78 milliárd önállóan szerepel). Ez a teljes nyugdíjpénztári vagyon kicsit több mint 15 százaléka, ennyit költene el tehát a kormány 2011-ben a nyugdíjkassza hiányának pótlására. A 15 százaléknál azonban a minisztérium és az elemzők is jóval magasabb átlépési arányokat jósolnak, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 90 százalékot emlegetett (ez 2500 milliárd forintnyi bevételt jelentene), és a legpesszimistább elemzők is 30 százalékot mondtak (840 milliárd). – Minél hamarabb rendbe kell tennie a nyugdíjrendszert a kormánynak, át kell alakítani például a rokkantnyugdíj-folyósítást azért, hogy a magánpénztári vagyont ne nyeljék el az időseknek járó kifizetések – erre hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Az államhoz visszatérő magánpénztári vagyon 530 milliárd feletti részét a jelenlegi tervek szerint az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) kezelné, ahol létrehoznának egy külön alapot erre. – Volt már arra példa, hogy az adósságkezelő átvett vagyonelemeket a magánnyugdíjpénztáraktól, de ki kell dolgozni a jövőben az új alap működtetésének feltételeit – mondta Pleschinger Gyula, az ÁKK vezérigazgatója. Tavaly, amikor az 52 éven felülieknek megnyitották az utat az átlépésre, egyszerű volt a helyzet, ugyanis a vagyont állampapírokba helyezték át, s az ÁKK-nak csak be kellett vonni azokat. Tömeges megmozdulásokkal azonban összetettebb feladatok elé kerül az adósságkezelő.
– A költségvetést ellenzéki oldalról mindenféle kritika éri, hogy például oktatásra és egészségügyre miért költünk csak kicsivel többet 2011-ben, mint az idén. De legtöbbször nem indokolják meg, hogy minek a terhére lehetne megvalósítani az átcsoportosítást – mondta a lapunknak nyilatkozó Lóránt Károly közgazdász. Egyetért azzal, hogy bizonyos társadalmi érdekeket szolgáló területeken több forrásra volna szükség, azonban „igen korlátozottak a büdzsé lehetőségei”. – A költségvetést a kényszer szülte, a kívülről kényszerített egyensúlyi követelmények – mutatott rá Lóránt Károly. Szerinte ez a pár hónap kevés lett volna az egész államháztartási rendszer megújításához, olyan megoldások kidolgozásához, amelyek nem rontják az egyensúlyt, de egyes területeken növelik a felhasználható források mértékét. Ám minél hamarabb neki kell látni ilyen alternatív eszközök összeállításának, amely alatt a szokásostól eltérő lehetőségek is szóba jöhetnek. – Bónuszokat lehetne nyújtani a közszféra dolgozóinak, amiket csak a helyi termelők áruira költhetnének el, de előnyben kell részesíteni a magyar vállalatoknak munkát adó fejlesztéseket is. A külföldi érdekeltségek uralják az élelmiszer-kereskedelmet és egyéb területeket, a kormány feladata menekülőutakat kidolgozni, a helyi együttműködést kell erősíteni – magyarázta Lóránt Károly.
origo.hu
Elütött egy embert a vonat Nyíregyházán
