Energiaválság fenyegeti Magyarországot a Von der Leyen–Zelenszkij-terv miatt

A kormány minden eszközt bevet a Von der Leyen–Zelenszkij-terv megakadályozása érdekében, amely tönkretenné a közép-európai országok gazdaságát, de összességében az európai gazdaságnak is egy újabb mélyütést jelentene – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Forrás: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter közölte, Európában a földgázért már ma is kétszer-háromszor annyit kell fizetni, mint például az Egyesült Államokban, de az elektromos áram ára is négy-ötszöröse annak, amelyet a gazdasági szereplők Kínában fizetnek érte. Az európai gazdaság versenyképességének rendkívüli csökkenése az elmúlt években nagyrészt annak volt betudható, hogy az energiaárak Európában a kudarcot vallott brüsszeli politika miatt, a szankciós politika miatt gyakorlatilag az egekbe szöktek – tette hozzá.

Szijjártó Péter (Forrás:  Facebook/Szijjártó Péter)

Az EU energiaügyi tanácsa hétfőn újabb javaslatot tárgyal az orosz gáz- és kőolajimport betiltásáról. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az embargó Magyarországon megszüntetné a rezsicsökkentést, háromszorosára emelné a gázárakat, és duplázná az áram árát.

„Ez a terv tönkretenné a közép-európai gazdaságot, és újabb mélyütést jelentene az európai gazdaságnak is” – mondta Szijjártó a Kossuth Rádióban.

Politikai támadás 

Szijjártó Péter úgy véli, Ursula von der Leyen és Brüsszel politikája nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is káros. Szerinte a bizottság vezetője minden eddiginél erőteljesebben támogatja Zelenszkijt, és Ukrajna támogatásának költségeit a magyar emberekkel akarja megfizettetni.

A tárcavezető úgy fogalmazott, amióta kitört a háború Ukrajnában, azóta az ukránok próbálják elérni azt, hogy az EU az energiahordozókat is szankcionálja.

Zelenszkij elnök három éve folyamatosan azt próbálja elérni, hogy az EU tiltsa meg a földgáz, a kőolaj és a nukleáris fűtőelemek beszerzését Oroszországtól

– mondta. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát – jegyezte meg. A kormány azonban minden diplomáciai eszközt be fog vetni a „Von der Leyen–Zelenszkij-terv” megakadályozására, és határozottan elutasítja az orosz energiaforrások teljes kizárását, hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével az EU vezetőinek az államfőkkel tartott rendkívüli brüsszeli találkozóján (Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)

Ukrajna támogatása mindenek felett?

A háborúpárti uniós elit már 2029-re az Európai Unió tagjai között látná Ukrajnát. Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa határozott kijelentéseket tett Kijevvel és a bővítéssel kapcsolatban. Ukrajna miatt megakadályoznák a tagállami vétót, s már a csatlakozás előtt is megnyitnák a belső piacokat.

A magyar kormány álláspontja szerint nem támogatható Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvétele az Európai Unióba, ugyanis ez óriási veszélyekkel és költségekkel járna – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a hét közepén.

Hidvéghi Balázs szerint árulkodó Volodimir Zelenszkij azon nyilatkozata, amely szerint veszélyes és rossz dolog, hogy Orbán Viktor miniszterelnök belpolitikai viták témájává tette Ukrajna uniós csatlakozását.

Ez azt mutatja, hogy a csatlakozást gyakorlatilag többé-kevésbé az emberek háta mögött, előre letárgyalt megállapodás részeként át akarják erőltetni

– mondta az államtitkár, kiemelve: ezt nem lehet így megtenni, a kérdésbe be kell vonni az európai embereket.

Az orosz energiahordozók betiltása mellett Ukrajna uniós csatlakozása is veszélyezteti a rezsicsökkentést 

Ahogy azt korábban lapunk is megírta, ha teljesül Brüsszel azon célja, hogy Ukrajna mielőbb az Európai Unió részévé váljon, az maga után vonná az energiainfrastruktúrák összekapcsolásának feladatát is. Ez kézenfekvő, ugyanakkor egy ilyen lépés hatalmas költségekkel járna, és súlyos kockázatokat rejt a magyar rezsicsökkentésre nézve is. 

A háborús károk, a biztonsági kockázatok (akár aknaveszély), a speciális anyagok és berendezések beszerzése mind lassítja és drágítja a helyreállítást. Az alapanyagokat jórészt külföldről kell beszerezni, az úthálózat és hidak állapota pedig tovább nehezíti a szállítást. A helyi munkaerő hiánya miatt külföldi szakembereket kellene alkalmazni, ami tovább növelné a költségeket.

Egy ilyen bizonytalan és sérülékeny rendszer európai hálózatba való integrálása komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelent. A hálózati ingadozások, esetleges áramkimaradások és az ellátás akadozása Magyarországon is érezhetővé válhat. Az instabilabb ellátás pedig magasabb üzemeltetési költségeket von maga után, ami közvetlenül veszélyezteti a rezsicsökkentés alapját, hiszen annak fenntartása csak stabil és kiszámítható energiaárak mellett lehetséges.

Az ukrán rendszer csatlakoztatása újfajta árnyomást is gyakorolhat az európai energiapiacra. Az ukrán energiaárak ingadozása, vagy a megnövekedett tranzitdíjak is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a beszerzési árak tartósan megemelkedjenek. A rezsicsökkentés éppen az ilyen piaci kilengések kivédésére szolgál, de ha az alapárak folyamatosan nőnek, az államnak egyre nagyobb összeget kellene erre fordítania, vagy kénytelen lenne módosítani a rendszert.

Márpedig a stabil és megfizethető energiaellátás alapvető nemzeti érdek, vagyis nem kérdés, hogy a kormány ellenzi az olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetnék a családok anyagi biztonságát.

Borítókép: Szijjártó Péter (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)