Ha teljesül Brüsszel azon célja, hogy Ukrajna mielőbb az Európai Unió részévé váljon, az maga után vonná az energiainfrastruktúrák összekapcsolásának feladatát is. Ez kézenfekvő, ugyanakkor egy ilyen lépés hatalmas költségekkel járna, és súlyos kockázatokat rejt a magyar rezsicsökkentésre nézve is. Érdemes ezért megvizsgálni, hogy az ukrán energiarendszer integrációja milyen terheket róhat a magyar adófizetőkre és a háztartásokra.
Sérült hálózatok, elképesztő költségek
Először is rendbe kellene hozni Ukrajna energiainfrastruktúráját, amely jelentős felújításra szorul, hiszen a háború előtt is leromlott állapotban volt.
Az erőművek, gáz- és olajvezetékek, elektromos hálózatok helyreállításának becsült költségei folyamatosan emelkednek; a Világbank, az ENSZ, az Európai Bizottság és Ukrajna kormányának év eleji jelentése szerint csak az energia- és bányászati ágazat 68 milliárd dollárt (mintegy 25 ezer milliárd forintot) emészthet fel. Az óriási összeget előreláthatóan részben az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország is fedezné.
Ez egyértelműen komoly terhet róna a költségvetésre, és kérdésessé tenné, hogy elegendő forrás marad-e a rezsicsökkentés fenntartásához, az állami kiadások kényszerű növekedése nyomán.
Igaz, Ukrajna gázinfrastruktúrája összekapcsolódik az európai hálózatokkal, de a két fő ágon nincs nyugati irányú szállítás. A villamosenergia-hálózat szinkronizációja megtörtént 2022 márciusában, épp a háború kitörésének idején. Ez Magyarországot is érinti, mint kulcsfontosságú összeköttetést. Azonban ez még messze nem jelenti a teljes integrációt, aminek a java és a neheze csak ezután jönne.
A mi hálózatunkon csapódna le a bizonytalanság
A háborús károk, a biztonsági kockázatok (akár aknaveszély), a speciális anyagok és berendezések beszerzése mind lassítja és drágítja a helyreállítást. Az alapanyagokat jórészt külföldről kell beszerezni, az úthálózat és hidak állapota pedig tovább nehezíti a szállítást. A helyi munkaerő hiánya miatt külföldi szakembereket kellene alkalmazni, ami tovább növelné a költségeket.
Egy ilyen bizonytalan és sérülékeny rendszer európai hálózatba való integrálása komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelent. A hálózati ingadozások, esetleges áramkimaradások és az ellátás akadozása Magyarországon is érezhetővé válhat. Az instabilabb ellátás pedig magasabb üzemeltetési költségeket von maga után, ami közvetlenül veszélyezteti a rezsicsökkentés alapját, hiszen annak fenntartása csak stabil és kiszámítható energiaárak mellett lehetséges.
Fokozódó drágító hatások
Az ukrán rendszer csatlakoztatása újfajta árnyomást is gyakorolhat az európai energiapiacra. Az ukrán energiaárak ingadozása, vagy a megnövekedett tranzitdíjak is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a beszerzési árak tartósan megemelkedjenek. A rezsicsökkentés éppen az ilyen piaci kilengések kivédésére szolgál, de ha az alapárak folyamatosan nőnek, az államnak egyre nagyobb összeget kellene erre fordítania, vagy kénytelen lenne módosítani a rendszert.
Márpedig a stabil és megfizethető energiaellátás alapvető nemzeti érdek, vagyis nem kérdés, hogy a kormány ellenzi az olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetnék a családok anyagi biztonságát.
