Hidvéghi Balázs: A kormány álláspontja szerint nem támogatható Ukrajna gyorsított felvétele az EU-ba

„Gyakorlatilag megborítaná az egész Európai Uniót”.

A kormány álláspontja szerint nem támogatható Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvétele az Európai Unióba (EU), ez óriási veszélyekkel és költségekkel járna – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a Nézőpont Intézet háttérbeszélgetésén.

Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott: „az álláspont egyértelműen az, hogy józanul mérlegelve a helyzetet, nem támogathatjuk Ukrajna felvételét ilyen gyorsított formában” az EU-ba.

Az ukrán európai uniós csatlakozás erőltetése Brüsszel részéről napirenden van: ők úgy beszélnek erről, mintha ez eldöntött kérdés lenne, anélkül, hogy erről egy európai eszmecserét folytattak volna – mondta a politikus.

Hidvéghi Balázs szerint „árulkodó” az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azon nyilatkozata, amely szerint veszélyes és rossz az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök belpolitikai viták témájává tette Ukrajna uniós csatlakozását. Ez azt mutatja, hogy a csatlakozást gyakorlatilag többé-kevésbé „az emberek háta mögött”, előre letárgyalt megállapodás részeként át akarják erőltetni – mondta az államtitkár, kiemelve: ezt nem lehet így megtenni, a kérdésbe be kell vonni az európai embereket. Továbbá, ha Ukrajna csatlakozni akar az EU-hoz, akkor meg kell felelnie a követelményeknek és be kell tartania a szabályokat.

Hidvéghi Balázs hangsúlyozta: óriási veszélyekkel, kockázatokkal és költségekkel járna Ukrajna csatlakozása. „Gyakorlatilag megborítaná az egész Európai Uniót” – fogalmazott a politikus, majd hozzátette: az EU egy Ukrajnát finanszírozó szervezetté válna.

Kijelentette: „nem akarunk egy adósságunió tagjává válni, nem egy ilyen Európai Unióba léptünk be, és (…) nem lehet egy ilyen dolgot megcsinálni az emberek megkérdezése nélkül”. Mindezért Magyarországon, elsőként az EU-ban, elindítottak egy véleménynyilvánítási lehetőséget a kérdésről, ez a Voks 2025 – mutatott rá Hidvéghi Balázs.

Elmondta, a szavazás nagyon nagy érdeklődés mellett zajlik. A Voks 2025 az egyik legsikeresebb ilyen jellegű szavazás – jegyezte meg a politikus.

Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy június 20-ig lehet még szavazni, és arra kért mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel. Az emberek véleménye számít ebben az ügyben, és a magyar tárgyalási pozíciót erősíti az, ha ezt úgy tudjuk képviselni, hogy a hátunk mögött az emberek többségi véleménye van – mondta.

Hidvéghi Balázs reményét fejezte ki, hogy más uniós tagállamban is bevonják az embereket a kérdés megvitatásába.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, hogy a mostani közép-európai közvélemény-kutatásuk tapasztalatai azt mutatják, hogy a régió országaiban „valami változik: Közép-Európa egyre inkább kritikusan szemléli” Ukrajna európai uniós csatlakozásának ügyét. Az eredmények szerint minden országban vagy a többség ellenzi Ukrajna gyorsított felvételét, vagy pedig billeg és hibahatáron belüli különbség van” a kérdést illetően – mondta. majd rámutatott: nemcsak Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Szlovénia ellenzi Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvételét az Európai Unióba, hanem Lengyelország is, amely „mind ez idáig Ukrajnának kiemelkedően nagyvonalú segítője volt”.

Mráz Ágoston Sámuel felhívta arra is a figyelmet, hogy Ausztriában is az abszolút többség ellenzi Ukrajna felvételét. Három országban – Csehországban, Horvátországban és Romániában – hibahatáron belüliek a különbségek Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban – közölte.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója elmondta: a kérdéshez kapcsolódóan az intézet készített egy elemzést, amelyben – húsz pontba szedve – kifejtik, hogy Ukrajna miért alkalmatlan az uniós tagságra, valamint miért nem érdeke Magyarországnak Ukrajna gyorsított felvétele.

Álláspontjuk szerint jelen pillanatban Ukrajna egyetlenegy olyan feltételt sem teljesít, amelyet előírnak az unióhoz csatlakozni kívánó országok számára, és – mint mondta – hiba lenne azt gondolni, hogy ezeknek 2030-ig meg tudna felelni.

Boros Bánk Levente közölte, az intézet tizenöt olyan érvet talált, amelyek azt bizonyítják, hogy „Magyarországra káros” és „a magyar emberek életére súlyos hatással” lenne Ukrajna uniós tagsága. Az érvek között sorolta azt, hogy Magyarország bevételeit csökkentené, kiadásait viszont növelné Ukrajna csatlakozása, ami Magyarország érdekérvényesítő képességét is gyengítené az EU-ban. Továbbá a csatlakozás veszélyeztetné az emberek megélhetését és biztonságát. Veszélyeztetné a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a béreket – mondta Boros Bánk Levente, aki az ukrán maffia tevékenységének magyarországi kiterjedését is kockázatként jelölte meg.

Borítókép: Hidvéghi Balázs (Fotó: MTI/Kovács Attila)