Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy június 20-ig lehet még szavazni, és arra kért mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel. Az emberek véleménye számít ebben az ügyben, és a magyar tárgyalási pozíciót erősíti az, ha ezt úgy tudjuk képviselni, hogy a hátunk mögött az emberek többségi véleménye van – mondta.
Hidvéghi Balázs reményét fejezte ki, hogy más uniós tagállamban is bevonják az embereket a kérdés megvitatásába.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, hogy a mostani közép-európai közvélemény-kutatásuk tapasztalatai azt mutatják, hogy a régió országaiban „valami változik: Közép-Európa egyre inkább kritikusan szemléli” Ukrajna európai uniós csatlakozásának ügyét. Az eredmények szerint minden országban vagy a többség ellenzi Ukrajna gyorsított felvételét, vagy pedig billeg és hibahatáron belüli különbség van” a kérdést illetően – mondta. majd rámutatott: nemcsak Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Szlovénia ellenzi Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvételét az Európai Unióba, hanem Lengyelország is, amely „mind ez idáig Ukrajnának kiemelkedően nagyvonalú segítője volt”.
Mráz Ágoston Sámuel felhívta arra is a figyelmet, hogy Ausztriában is az abszolút többség ellenzi Ukrajna felvételét. Három országban – Csehországban, Horvátországban és Romániában – hibahatáron belüliek a különbségek Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban – közölte.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója elmondta: a kérdéshez kapcsolódóan az intézet készített egy elemzést, amelyben – húsz pontba szedve – kifejtik, hogy Ukrajna miért alkalmatlan az uniós tagságra, valamint miért nem érdeke Magyarországnak Ukrajna gyorsított felvétele.
Álláspontjuk szerint jelen pillanatban Ukrajna egyetlenegy olyan feltételt sem teljesít, amelyet előírnak az unióhoz csatlakozni kívánó országok számára, és – mint mondta – hiba lenne azt gondolni, hogy ezeknek 2030-ig meg tudna felelni.
Boros Bánk Levente közölte, az intézet tizenöt olyan érvet talált, amelyek azt bizonyítják, hogy „Magyarországra káros” és „a magyar emberek életére súlyos hatással” lenne Ukrajna uniós tagsága. Az érvek között sorolta azt, hogy Magyarország bevételeit csökkentené, kiadásait viszont növelné Ukrajna csatlakozása, ami Magyarország érdekérvényesítő képességét is gyengítené az EU-ban. Továbbá a csatlakozás veszélyeztetné az emberek megélhetését és biztonságát. Veszélyeztetné a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a béreket – mondta Boros Bánk Levente, aki az ukrán maffia tevékenységének magyarországi kiterjedését is kockázatként jelölte meg.
Borítókép: Hidvéghi Balázs (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!