Idegen nevek a magyar iratokban

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal különös iratkitöltési gyakorlatára derült fény azoknak a személyi okmányoknak az alapján, amelyeket lapunk több olvasója is bemutatott nekünk. A dokumentumokba a szomszédos államokból érkezőknek az ott használatos helyesírással jegyzik be születési helyüket, ám ez a megkülönböztetés az egyéb államokból érkező kérvényezőkre nem terjed ki.

Határainkon túl született honfitársainkat különbözteti meg a a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), amikor a Magyarországra érkező és munkát vállalni vagy letelepedni akarók számára tartózkodási, munkavállalási, az itteni lakcímüket igazoló vagy egyéb dokumentumokat állít ki – derült ki azokból a személyes iratokból, amelyeket a lapunkat megkereső érintettek mutattak meg nekünk, illetve az ő felhívásuk nyomán mi kértük el olyan külföldiektől, akik a világ egyéb részeiről érkeztek hazánkba. A hozzánk fordulók szerint a BÁH a szomszédos államok esetében nem az eredeti magyar, hanem az ott jelenleg használatos helyesírás és elnevezés alapján tünteti fel születési helyüket. Így fordulhat elő, hogy a Romániából érkezők számára kiállított iratokban Sepsiszentgyörgy helyett Sfintu Gheorge, Székelyudvarhely helyett Ordheiu Secuiesc, Nagyvárad helyett Oradea vagy Kolozsvár helyett Cluj Napoca szerepel. A különös megkülönböztetés vonatkozik az Ukrajnából, Szlovákiából vagy Szerbiából beutazó és a BÁH-tól iratokat igénylő magyar ajkúakra is. A hivatal esetükben nem bánik másképp a nevekkel sem, ezért kerülhetnek itt kiállított irataikba a magyar helyett az ott használatos írásmóddal, és szinte kivétel nélkül helytelenül rögzített család- és keresztnevük.
A magukért beszélő példák alapján hazánkban Szőke helyett Szöke, Bárányos helyett Baranyos, Széles helyett Szeles, Sáros helyett Saros néven tartják nyilván az itt tartózkodó magyar ajkú honfitársainkat még akkor is, ha a kérelmező magyarnak vallja magát és anyanyelvén tölti ki a dokumentumokat.
A lapunk által megtekintett olyan személyes iratokból, amelyeket nem a szomszédságunkból érkező kérelmezőknek állítottak ki, világossá vált, a BÁH eljárása rájuk másképp vonatkozik. Azoknak, akik például Franciaországból érkeztek hazánkba, s az ottani fővárosban születtek, a dokumentumokban nem Paris, hanem a magyar helyesírás szerinti Párizs szerepel, de így járnak el az itt tartózkodó kínai állampolgárokkal is, akik irataik alapján nem a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően írandó Bejingben, hanem Pekingben vagy Sichuan helyett Szecsuanban születtek.
A BÁH kérdésünkre közölte, kérelmeket, a szükséges formanyomtatványokat a benyújtott igazoló okiratok, a születési anyakönyvi kivonat, útiokmány vagy személyazonosító okmány adatainak megfelelően kell kitölteni. Állításuk szerint az igazoló okiratokban, a tartózkodásra jogosító engedélyben foglaltak nem térhetnek el egymástól, azonban az intézkedés indokolásának megválaszolására nem a hivatal mint jogalkalmazó illetékes.