Ez a lehetőség mindenki számára adott volt – feleli Csige István kissé szkeptikusan érdeklődésemre, nem tartja-e különösnek, hogy Seres Mária Nyíregyházáról érkezve jutott polgármesteri címhez. Az előző ciklus MSZP-s önkormányzati képviselője hozzáteszi: jó volt Seres Mária PR-ja, ez számított és a kapcsolattartás.
– Egy helybéli is kommunikálhatott volna jól a lakossággal – vetem közbe.
– Nem tudom, miért nem tetszett a verebélyieknek az elmúlt évek durván egymilliárd forintos fejlesztése… Felújítottuk az iskolát, kiépítettük a kábeltévét, bekameráztuk a köztereket. Az emberi hiszékenység is közrejátszott abban, hogy az itteniek nem mindig csak a tényeket figyelembe véve voksoltak – zárja le a diskurzust.
Az általános iskola valóban szép, ám nem messze tőle a napköziként használt, egykori Almásy-kastély homlokzatán két centiméter vastag repedések futnak, a vakolat több helyen is omlik.
– Nem furcsállták, amikor kiderült, hogy a távolból érkezik polgármesterjelölt? – lépek az iskola közelében vízelvezető árkot betonozó férfiakhoz.
– Tíz évig vezette más a települést, munkalehetőség nem volt, Seres Marika viszont munkát ígért. Jövőre kiderül, de gondolom, nem tévedtünk, amikor rá szavaztunk – válaszol Puporka Ernő.
Sommás véleménye jól jellemzi a 2200 lakosú településen uralkodó közhangulatot: valaha, amíg a környékbéli bányák, szénosztályozók működtek, mindenkinek volt munkája a faluban, mára a munkanélküliség a legnagyobb probléma.
A községet kettészelő 21. számú főút túloldalán, a „rózsadomb” jobbára cigányok lakta részén is örülnek Seres Mária érkeztének. A romos „hangyaház” környékét takarító közmunkások egyetértenek abban, hogy máris elindult valami.
– Jobb tervei vannak, mint a régi polgármesternek. Ez a nő megmutatta, mi kell az embereknek, munka kell, uram! Mi bármit elvégeznénk, és ha van munka, nem azt nézzük, honnan jött a polgármester, hanem, hogy mit tesz – mondja Csemer Károly, az egyik gereblyéző. Általános a vélekedés: ha Seres Mária a negyedét beváltja ígéreteinek, már jól jártak vele.
Ennyi volna a titok nyitja? A munkahely ígérete? Úgy tűnik, a helyiek bárkit szívesen láttak volna a község élén, aki munkát ígér és szeretettel közelít a – negyven százalékban roma – lakossághoz. Még Seres Máriát is, aki Szabolcsból érkezett a Nógrád megyei településre.
– Nyíregyháza nagyváros, pártharcok színtere, civilek nem rúghatnak labdába, mint a közgyűlés tagja pedig nem akartam ellenzékben asszisztálni, ezért inkább választottam egy másik települést – világít rá a Civil Mozgalom vezetője, Seres Mária, miért nem szülőhelyén mérette meg magát. – Szerettem volna kipróbálni az erőmet, Mátraverebély pedig megfelelő méretű település ahhoz, hogy elindíthassunk új kezdeményezéseket.
– Miből gondolta, hogy lehet esélye a választáson?
– Felhívtam telefonon a képviselő-testület tagjait, érdeklődve, van-e értelme elindulnom, elnyerhetem-e a polgármesteri címet, mire azt felelték: ha egy jó programmal érkezem, igen, mert az emberek ki vannak éhezve a változásra.
A puhatolózást tett követte. Seres Mária tartott a faluban egy bemutatkozó előadást, majd hogy mindenki megismerhesse programját, négy napon át járta a települést, minden házba becsöngetett. A siker nem maradt el, még maga is meglepődött, milyen arányban győzte le a korábbi MSZP-s polgármester-gátőrt, Nagy Attilát.
Programjának lényege egy szóban fogalmazható meg: munkahelyteremtés. Erre vevő volt mindenki a faluban, fiatal, idős, magyar és roma egyaránt. Arra alapoz, hogy a helység gazdálkodását a verebélyiek közösen építsék majd fel, szeretné a segélyezésből visszavezetni az embereket a munka világába. – A negyven közmunkás eddig jóformán nem csinált semmit, sepregettek nyolctól fél kilencig, majd hazamentek. Mi hasznos munkára fogtuk őket, amiben a testület roma származású tagja, Csemer Csaba is nagy segítségünkre volt – folytatja az új polgármester, és hozzáteszi: azóta minden napra találnak elfoglaltságot az addig csak lődörgő közmunkásoknak. Ennél azonban többet vár a település, de Seres Mária úgy gondolja: „nem baj, ha nagy a feladat”.
A Mátraverebélyhez tartozó Szentkút ugyan kilenc évszázada zarándokhely, ám a faluban nincs egyetlen ágy, ahol a turisták megszállhatnának. Seres Mária szerint ez az állapot tarthatatlan, a turizmust fejleszteni kell a községben. – A szentkúti nemzeti kegyhely semmilyen reklámot nem kap – állapítja meg a polgármester, hiszen a zarándokturizmushoz kapcsolódva számos esély kínálkozik a munkanélküliség csökkentésére. Az emlék- és kegytárgyak készítése, a vendéglátás és a kereskedelem is több helybélinek adhatna munkát.
Seres Mária azt is szeretné elérni, ha a település önfenntartó lehetne, lelkesen említi, hogy a községben két termálkútból is 60-70 fokos víz tör fel, a geotermikus energia termelése mellett az összetételtől függően további lehetőségeket is rejthet a föld alatti kincs. A verebélyiek a községhez közeli, de érintetlen táj gyógynövényeit, az erdő gyümölcseit is gyűjthetnék, azokat helyben dolgoznák fel.
A tervek tetszetősek, de ami ennél is fontosabb, a helyiek is hisznek bennük.
– Nem baj, hogy dolgoznunk kell, sőt, ennek örülünk, és várjuk a januárt, hogy nyolcórás munkánk legyen – válaszolja Csemer Tibor, egy árkot mélyítő közmunkáscsoport tagja arra, nem voltak-e kellemesebb helyzetben, amikor reggelente jelentkeztek közmunkára, és már mehettek is haza. Egyet megállapítunk: az új településvezető felkavarta az állóvizet, ám hogy az égető problémákkal, így a közbiztonság hiányával miként birkózik meg, még a jövő titka. Ahogy az is, hogy bírja majd az állandó ingázást a négygyermekes családanya, aki már házat keres Mátraverebélyen. – Egyelőre sok az üres, elhagyott ingatlan a faluban, pedig csodálatos fekvésű a település. Remélem négy év múlva minden ház lakott lesz!
Ebédidő közeleg, az utcán mégis roma asszonyok söprögetnek, szépítik a közteret, korábban ez idő tájt csak ücsörögtek a kerítés tövében.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Péter, neked mi bajod a nőkkel?
