Két nap alatt a föld körül

F E S Z T I V Á L<br /><br />Van úgy, hogy a Balkán szomszédos Dél-Amerikával, Elefántcsontparttól csak néhány akkord a portugál tengerpart, Paszab határából látszik Algéria, Belgiumtól pedig két tánclépéssel elérhető Argentína. Kétkedőknek világ körüli úttal felérő bizonyítékot kínál a Millenáris Teátrum ma és holnap.

Klementisz Réka
2010. 11. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hagyjuk is az olyan szólamokat, mint a békés egymás mellett élés, a társadalmi összefogás vagy a kulturális sokféleség. Annyian, annyiszor, és olyan sokféle torzításban hangoztatták már őket, hogy a többség azonnal gyanút fogna, pláne, ha a tolerancia szót hallja. A retorika szintjén rekedő ideológia erőtlen motor ahhoz a robbanáshoz képest, ahogyan a zene mozgósít, tartalmat tölt az elcsépelt közhelyekbe.
A hagyományteremtőnek szánt első Babel Sound and Spices világzenei fesztivál nem tesz mást, mint egymás mellé helyezi a kontrasztokat, egymással erősíti a „másokat”, és a hangok bábeli zűrzavarából megkísérel harmóniát keverni a zene erejével. A fellépők névsora alapján előre borítékolható sikerrel.
A New York-i székhelyű Putamayo kiadó bő másfél évtizede ontja a jobbnál jobb világzenei válogatásokat; rányitja az emberre Indián, Portugálián át Dél-Amerikáig az egész világot. Rögtön velük, a kiadó lemezlovasaival kezdi a programot ma este hatkor a Millenáris Teátrum, hogy aztán jólessen szűkíteni a fókuszt Ruttkai Boriék pannon sanzonos világára; a Specko Jedno este hétkor lép fel.
Az utánuk következő Taram önmagában a káosz alkímiája, és láss csodát: a szerb énekesnő, Bojana Nikolics, az egyiptomi ney- művész, Mohammed Antar, a belga tangóharmonikás, Tuur Florizzone és a lengyel Bogusz Wekka összjátéka gyönyörűen működik.
Amit Kiss Erzsi csinál, túl is van a világzenén; a folk felől kacsint a transzra, valójában besorolhatatlan. Utána még este tíztől bő órát játszik az elefántcsontparti Manou Gallo vezette Sleeping Camels, hogy aztán este tizenegy körül kilukadjunk a tulajdonképpeni lényegnél. A dalaiban mindig társadalmi kérdéseket feszegető algériai rockvátesz, Rachid Taha négy év szünet után júniusban jelentkezett új albummal; a Bonjouron az amerikai countryt ötvözi az észak-afrikai chaabi zenével, mindezt hip-hopra ültetve.
És ha még ezek után sem áll össze a világmozaik, holnap este fél nyolctól a Cabaret Medranótól a Fókatalepen át a paszabi sukár vándorokig, azaz a Parno Grasztig és az Anselmo Crew-ig végig lehet fogyasztani még egy erős magyar világzenei válogatást is, a hajnalra sorra kerülő Les Touffes Kretiennes pedig önmagában is megéri a kalandozást. A klubkoncerteken, fesztiválokon edzett francia zenei cirkusz bárhol jár, igazi örömzenét produkál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.