Meglehetősen kritikus hangvételű gyorsjelentést tett közzé a GKI Gazdaságkutató a héten, amelyben azt állapítja meg, hogy a közpénzügyek mélyén egyensúlyi szempontból kedvezőtlen fordulat megy végbe. Elismeri, hogy a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiánycél formálisan megfelel a piaci elvárásoknak, azonban az úgynevezett strukturális deficit romlására hívja fel a figyelmet. Ezt a fogalmat közgazdászoknak is szótárból kell kinézni ahhoz, hogy megértsék, mire is gondolhat a gazdaságkutató. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint olyan hosszabb távú trendelőrejelzést takar a strukturális deficit, amelynek készítésénél a trend bizonyos elemeit megtartották, másokat pedig figyelmen kívül hagytak.
Kicsit kilóg a lóláb, világosan látszik, hogy a Vértes András vezette intézet az előző kormányok idején nem volt ilyen szőrszálhasogató. Előrejelzéseikben a legnagyobbat ezelőtt négy évvel tévedtek, amikor előbb 5,5, majd 5,7 százalékos hiányt jósoltak. Amikor pedig kiderült, hogy végül is kilenc százalékon felül lesz a deficit, a gazdaságkutató jelentésében azt írta, hogy a reformok beindultak, a magyar gazdaság pedig a konvergencia-programban szereplő pályán fejlődik. Ugyanebben a dokumentumban olvasható, hogy a pénzpiacok egyre hitelesebbnek tekintik a gazdaságpolitikát.
Szintén 2006-ban, a választások előtt a GKI arra figyelmeztette a választókat, hogy nem teljesíthetők „egyes pártok” ígéretei, s utalt a Fidesz kampányában szereplő adó- és járulékcsökkentésre, illetve a gyerekes családok felkarolására, a munkahelyteremtésre. Azóta kiderült, hogy ezekre a célokra lehet forrásokat találni, nem következik semmiféle „kijózanodás” (ahogy azt a GKI jósolta), csupán a kiemelkedően magas haszonkulccsal dolgozó ágazatokat kell arányosabb közteherviselésre felszólítani, illetve a nyugdíjak finanszírozhatatlanságát okozó reformot kell új alapokra helyezni.
Ezelőtt két évvel sem remekelt a gazdaságkutató az előrejelzések készítésének pontosságában. 2008 októberében, amikor a válság begyűrűzött az országba, megállapították, hogy az egyensúly, ha szerényen is, de javul, s címben utaltak arra, hogy az ország közeledik az euró bevezetéséhez. Az „egyensúlyjavulás” vége az lett, hogy a következő évben 6,7 százalékot esett a gazdaság a GKI által 2008 végén előre jelzett félszázalékos bővüléshez képest. „Szinte biztosra vehető, hogy Magyarországon 2009-ben jóval a maastrichti kritérium alá csökken az államháztartási hiány” – vélekedtek a gazdaságkutatónál 2009 januárjában.
Szakmai vélemények szerint nem kell csodálkozni azon, hogy a GKI kettős mércét használ, elég csak arra gondolni, hogy a szocialista kormány volt politikai államtitkára, Akar László a Gazdaságkutató Zrt. jelenlegi alelnöke. – Számos olyan előrejelző intézet van, amely egyoldalú prognózisokat állít össze, azokat az adatokat, amelyek igazolják állításait, előtérbe helyezi, másokat mellőz – mondta a Magyar Nemzetnek egy név nélkül nyilatkozó szakember. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az új kormány intézkedései betonbiztosak, és semmilyen kockázatai nincsenek a tervek megvalósulásának. Amennyiben a GDP három százaléknál alacsonyabban növekszik, és a gazdaság nem fehéredik a várt mértékben, adódhatnak problémák. Azonban idén várhatóan teljesül a 3,8 százalékos hiány, jövőre pedig deficitbajnokok lehetünk a három százalékkal az EU-ban; a költségvetéssel szemben kritikus Költségvetési Tanács szerint a jövő évi deficit még annál is alacsonyabb lehet, mint a kormány várná. Továbbá az államadósság-kezelőnél úgy látják, már idéntől csökkenhet GDP-arányosan az államadósság, és – ha a nyugdíjjárulék emelése 40 milliárdot le is von belőle – jövőre a kormány intézkedései alapján legalább 500 milliárd forinttal több marad az emberek zsebében.
Vitázhatnak a büdzséről. Általános vitára alkalmasnak tartotta a 2011. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés gazdasági bizottsága a kormánypárti képviselők támogatásával, miután a javaslatról meghallgatták az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményét – írta az MTI. Általános vitára alkalmas az egyes pénzügyi tárgyú törvények kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat is.
origo.hu
Betörőktől rettegnek az egyik budapesti kerület lakói
