Ki kell szabadulni az adósságcsapdából

Aki ma sikert akar elérni, annak új utakra kell lépni – mondta tegnap a jövő évi költségvetés expozéjában Orbán Viktor, aki a büdzsét a megújulás költségvetésének minősítette. A kilábaláshoz vezető út lépései között említette, hogy gyors gazdasági döntések kellenek, de az elfogadhatatlan, ha ezeket a régi szabályok szerint működő szervezetek egyike vagy másika megtorpedózza. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint az előző kormány 2009-ben az idei költségvetést háromszázalékos „fekete lyukkal”, csalással tervezte meg, ezért kellett a 160 milliárd forintos válságadót bevezetni, a nyugdíjpénztári összegek átutalását felfüggeszteni.

Középtávon kérdőjelek
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke úgy látja, ez egy több elemében jobb költségvetés az előző évieknél, azonban vannak még hiányosságai: hiányoznak a törvény megalkotásának világos szabályai, s a tervezés gyakorlatában is új szemléletre lenne szükség. – Az állami feladatokat pontosan meg kellene határozni ahhoz, hogy a kormány által tervezett reformok kivitelezhetők legyenek. Nem állapítható meg a mostani jogszabályok alapján, hogy az egyes feladatokra fordított állami pénz miként hasznosul – hívta fel a figyelmet Domokos, aki arra is kitért, hogy a véleményezést hátráltatta a megalapozó törvénytervezetek késői elkészülése. Az ÁSZ-elnök szerint a jövőre tervezett adóbevételek csaknem fele teljesíthető, ami az előző évekhez képest javuló tendenciát mutat. Miközben tavaly az adóbevételek kilencven százalékáról nem tudtak véleményt mondani, ez az arány lecsökkent harminc százalékra. – Az átmeneti bevételnövelő intézkedések hatásának kifutásával a kiadások alapos felülvizsgálatára lesz szükség – mutatott rá a számvevőszéki vezér. Minden hibája ellenére igen nagy erénye a büdzsének szerinte, hogy nyolc év után végre újra csökkenhet GDP-arányosan az államadósság, és ezáltal mérséklődnek a kamatfizetési terhei az országnak.
n
Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke is az átmeneti intézkedésekből adódó problémára hívta fel a figyelmet beszédében. A 2011-es költségvetés-tervezet formálisan megfelel az egyensúlyi követelményeknek, a kormány kifejezetten óvatosan tervezett, akár 0,5 százalékkal is jobb lehet GDP-arányosan az egyenleg – emelte ki Kopits. A több mint egyéves távlatokon túl azonban kevésbé fogalmazott elismerően, mint mondta, meglehet a böjtje az adócsökkentéseknek a kiadások alapos lefaragása nélkül a következő években. Komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékű foglalkoztatásbővülést lehet elérni, a célként kitűzött négyszázezer új munkahely helyett százezret tart reálisnak jövőre. További kifogásként említette a tanács első embere, hogy amennyiben a kormány által várt gazdasági növekedés nem történik meg, a nyugdíjpénztári vagyon felélése következhet be. – Ez egy kockázatos terv, amelynek esetleges sikertelensége később nagy károkat okozhat az országnak. Ezért javasoljuk, hogy a költségvetés-tervezettel kapcsolatban a közszereplők kérjék a középtávú elképzelések kidolgozását – hangsúlyozta Kopits György. Szerinte a kormányzati dokumentum nem kellően átlátható, és sikertelenségek esetén nem tartalmaz útmutatást a keletkezett problémák kiküszöbölésére. (N. V. Zs.)

A 2011-es költségvetés, amely a megújulás költségvetése, egy olyan gazdaságpolitika lenyomata, amely esélyt ad arra, hogy kiszabaduljunk az adósságcsapdából – mondta Orbán Viktor a jövő évi büdzsé vitájában tegnap a parlamentben. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy 1998 és 2002 között 58-ról 53 százalékra csökkentették a GDP-hez viszonyított adósságállományt, de ezt követte a szocialista kormányzás nyolcévnyi „rémálma”, amelynek során óriási hiteleket vett fel az ország. – Ez olyan bűn, amelyért egyszer majd viselniük kell a politikai felelősséget – mondta a kormányfő. Szerinte az idei 1200 milliárd forintos adósságkezelés nélkül a 2011-es költségvetés nem háromszázalékos hiányt, hanem 0,8 százalékos többletet mutatna. Orbán ígéretet tett arra, hogy megállítják az államadósság növekedését, mert „sikeres nemzetet csak sikeres emberek alkothatnak”.
A miniszterelnök felszólalása elején emlékeztetett arra is, hogy ez a huszadik költségvetési vita, amelyben részt vehet, és a negyedik, amelyet saját kormánya nevében nyújtanak be. Ezek mindössze abban hasonlítottak egymásra, hogy az előterjesztők úgy vélték: létezik egy ösvény, amelyen haladni kell. Magyarország és egész Európa ma azzal szembesül, hogy elfogytak a kitaposott ösvények. Aki ma sikert akar elérni, annak új utakra kell lépni – mondta Orbán Viktor. Szerinte a nemzeti együttműködés rendszerének megteremtésével elvégezték a munka első részét, most következik a megújulás szakasza, amelynek végrehajtására egy éve van a kormánynak.
A miniszterelnök kijelentette: nincs az ország működésének egyetlen olyan területe sem, amelyet ne kellene megváltoztatni. Így a gazdaság mellett az oktatás, az egészségügy vagy éppen a határon túli magyarok helyzetének kezelése sem folyhat ugyanúgy, mint a korábbi években. A kilábaláshoz vezető út lépései között említette, hogy gyors gazdasági döntések kellenek, de az elfogadhatatlan, ha ezeket a régi szabályok szerint működő szervezetek egyike vagy másika megtorpedózza, elbizonytalanítva ezzel a gazdaság szereplőit. Nyomatékosan kijelentette, hogy új alkotmányra is szükség van. Mint mondta, ha a gazdaság növekedési ütemét sikerül három százalékra feltornászni, a költségvetési hiányt pedig három százalék alá szorítani, akkor 2014– 2015-re elérhető lesz, hogy a nemzeti össztermékhez viszonyított államadósság a mostani több mint nyolcvanról hetven százalék alá kerüljön. – A következő egy évben dől el, hogy milyen lesz az azt követő tíz esztendő – hangsúlyozta.
Az új korszak gazdasági alapjának a gyökeresen átalakítandó adórendszert nevezte a kormányfő. Mint mondta, három kulcsfontosságú feltételt kell teljesítenie a közteherviselésnek: egyrészt spekuláció helyett munkára kell ösztönöznie, másrészt átláthatónak kell lennie, harmadrészt pedig előnyben kell részesítenie a családokat. Kijelentette, a születőben lévő „magyar modell” példaértékű, hiszen egyszerre képes megfelelni a fenti kritériumoknak.
– Az új szabályok nem lehetnek ellentétesek az emberek alapvető igazságérzetével – jelentette ki. Hozzátette: még egyszer nem fordulhat elő, hogy a hatalom rátámad a népre és közéjük lövet, és végképp nem történhet meg, hogy ezen cselekmények felelősei a legitim módon választott többségtől kezdik félteni a demokráciát. A múlt haszonélvezői, mondta, abban érdekeltek, hogy az ország sikertelen legyen, hiszen ezzel igazolhatnák saját magukat, nevezetesen azt, hogy „úgysem lehet semmit másként csinálni”. – A kormány nem azért kapott kétharmados felhatalmazást, hogy a régi politikai és gazdasági rendszert „bütykölje”, hanem azért, hogy egy teljesen újat alkosson – fejtette ki a miniszterelnök, aki szerint a 2011-es költségvetés ebben a meggyőződésben fogant és ezt a célt szolgálja. Orbán Viktor beszéde végén arra kérte képviselőtársait, hogy a jövő évi büdzséről ehhez a célhoz méltó vitát folytassanak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter expozéjában arról beszélt, hogy a nemzeti felemelkedés épülhet egyszerre erős államra és erős versenyre, alacsony újraelosztás mellett meg lehet teremteni a gyors növekedés és az egyensúly feltételeit. Mindehhez a kulcs szerinte a foglalkoztatás bővítése, ahogy azt az elmúlt évszázad sikeres gazdaságpolitikai tapasztalatai is mutatják. A tárcavezető beszédében kiemelte, hogy az 1930-as években az Egyesült Államokban, a második világháborút követően Németországban és Ázsiában is a munkahelyteremtés volt az egyik központi eleme a gyors fejlődésnek. Magyarország is ezt a példát kívánja követni.
Az új kormány az eddigi hibás szerkezetű gazdaságpolitikai háromszöget (amely magas deficitet, eladósodottságot és alacsony foglalkoztatást jelentett) az egyensúlyteremtő stratégiára kívánja felváltani. Ennek eredményeképpen az európai uniós csatlakozásunk óta először fog várhatóan teljesülni a három százalék alatti hiány, ami megteremti a lehetőségét annak, hogy jövőre GDP-arányosan csökkenjen az állam eladósodottsága. Az Orbán-kabinet a teljes jövedelemelvonást három százalékkal csökkenti annak érdekében, hogy a fogyasztás és a beruházások élénküljenek, ami ösztönzi a tervek megvalósulását. – A sikeres gazdaságpolitikai fordulat feltétele a szigorú költségvetési politika, az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszer és a miniszterelnök által is emlegetett szerkezeti reformok – mutatott rá Matolcsy előadásában.
– A költségvetés szerkezeti gyengeségekkel küzd évtizedek óta, ami például abban mutatkozik meg, hogy az adósság ezermilliárd forint terhet jelent évente a költségvetésnek. Az állami nyugdíjalapban 900 milliárdos lyuk tátong, az egészségügyi alapban pedig 700 milliárdos. A kormánynak ezt pótolnia kell, ezért van szükség a reformokra – jelentette ki a miniszter. A „betegségeit” akkor tudja kinőni a büdzsé, ha sikerül tíz év alatt egymillió munkahelyet teremteni, a beruházások 25 százalékkal élénkülnek és az állam 800 milliárdos bürokráciacsökkentést hajt végre – tette hozzá Matolcsy György. Arra is kitért, hogy az idei válságintézkedésekre azért van szükség, mert „itt csalás történt, akárcsak 2005– 2006-ban”, ezért kellett a 160 milliárd forintos válságadót bevezetni, a nyugdíjpénztári összegek átutalását felfüggeszteni.