Lázár: Egységes a támogatás

Az Országgyűlés ma vitázik a Lázár-csomagként ismertté vált jogszabálytervezetek módosító indítványairól. Az elmúlt hetekben nagy port kavart tervek több ponton is módosulnak. Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz frakcióülésén tegnap elmondta: hamarosan döntés születik a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról is.

Izrael jogsértései. Európa az európaiaké, Izrael pedig nem európai ország – mondta tegnap Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke. A politikus mindezt annak kapcsán jelentette ki, hogy az Országgyűlés hétfőn ratifikálta az uniós tagállamok és Izrael közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodást. A jobbikos képviselők egyöntetűen nemet mondtak a javaslatra, míg az LMP 7 politikusa tartózkodott. A megállapodásról való szavazást megelőzően parázs vita zajlott a Házban. A Jobbik képviselői Izrael sorozatos emberi jogi jogsértéseire hívták fel a figyelmet. Arról is beszéltek, hogy az egyezmény lényegében minden olyan jogot – például a tőke, a profit, az áruk és személyek szabad mozgása, a közbeszerzésekben való részvétel – biztosít Izrael számára, amelyet más országok csak az uniós csatlakozással nyerhetnek el. Balczó a parlamenti vitában arról beszélt, hogy Izraelnek nincs helye az Európai Unióban; Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint ez egyet jelent azzal, hogy a zsidóknak nincs helyük Európában. Balczó mindezt az ülésteremben, illetve tegnap sajtótájékoztatón is visszautasította. A jobbikos képviselő aláhúzta: Izrael uniós integrációja káros lenne Magyarország számára, mivel a közel-keleti ország magyarországi térnyerését olyan törvénytelen beruházások jellemzik, mint a Sukoróra vagy a Hajógyári-szigetre tervezett építkezések.

Jövő kedden kezdődik az Országgyűlésben a 2011-es költségvetés vitája – erről a miniszterelnök beszélt tegnap a Fidesz frakcióülésén. Orbán Viktor ismertette a büdzsé összeállításának rendezőelveit is. A részletek nem derültek ki Lázár János frakcióvezető szavaiból, aki a tanácskozás után adott tájékoztatást az elhangzottakról. Azt mondta, a konkrétumokról további egyeztetések lesznek, de a költségvetési koncepciót a képviselőcsoport egységesen támogatja. – Amíg nem indul be a gazdasági növekedés, addig az ország nincs könnyű gazdasági helyzetben, láttuk, hogy a szocialisták milyen csődhelyzetben hagyták itt Magyarországot. Ezek után a kormánynak rendet kell tennie – hangsúlyozta. A frakcióülésen szó volt a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról is. A miniszterelnök arról tájékoztatta a kormánypárti képviselőket, hogy az ügyben „rövidesen döntés születik”. Lázár arról is beszélt, hogy a következő egy év az ország újjászervezésével fog telni.
A képviselőcsoport vezetője beszámolt arról: még zajlanak azok a számítások, amelyek alapján világossá válik, mekkora bevétele lesz a költségvetésnek a 98 százalékos különadóból. Mint hogy a közteher kivetése az elmúlt öt év minden nagy összegű extra kifizetését érinteni fogja, így az érintettek körének felmérése is hosszabb időt vesz majd igénybe.
Az Országgyűlés ma tárgyal a Lázár-csomaghoz benyújtott módosításokról. Az alkotmány kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a költségvetést, a költségvetés végrehajtását, a központi adónemeket, az illetékeket, a vámokat, valamint a helyi adók központi feltételeit illető kérdéseken túl az illetékekről sem lehetne népszavazást kiírni. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása a testület felülvizsgálati jogkörét megvonná azokban az esetekben, amelyekről népszavazás sem dönthet. Kivéve – és ez az újdonság –, ha a rendelkezések alapjogokat sértenének. Ezeket külön is felsorolja a jogszabálytervezet: ilyenek az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát biztosító és a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok. A magántulajdonhoz való jog nem szerepel a felsorolásban, de Lázár szerint ez nem baj, hiszen az Alkotmánybíróság „az elmúlt húsz évben az élethez és az emberi méltósághoz való jogból nagyon sok mindent le tudott vezetni”, ezért szerinte ez megfelelő garanciákat jelent.
– A Fidesz néhány dologban meghátrálásra kényszerült, de nem adta fel legnagyobb célját:
a magánnyugdíjpénztár-tagok megrablását. Az alkotmánybírósági hatáskörök és a népszavazási lehetőségek szűkítése mind arra volt jó, hogy akadálytalanul szerezhessék meg az évszázad zsákmányát: a 3000 milliárdnyi befizetést – kommentálta a szocialista Lendvai Ildikó a jogszabály-módosítások tervét. A nyugdíjpénztártagok csak akkor fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz, ha a kormány nemcsak a pénzüket lopja és költi el, hanem például főbe is lőné vagy legalábbis állampolgárságuktól megfosztaná, vallásuk elhagyására kényszerítené őket. Erre pedig a költségvetés, az adó- és járuléktörvények még a Fidesz kormányzása idején sem vállalkozhatnak – vélte Lendvai.
Az alkotmány és az Alkotmánybíróság jogköreinek megváltoztatása mellett az Országgyűlés ma tárgyalja meg a 98 százalékos különadó bevezetését célzó jogszabály módosításait is. Ismert, Lázár János a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács előtt hétfőn jelentette be, hogy az eredeti elképzelés módosul. A változás nyomán a közszolgáltatásban dolgozók nem kettő-, hanem három és fél milliós végkielégítési összeghatár felett fizetnek majd 98 százalékos adót, akik pedig nyugdíjba mennek, azokat egyáltalán nem érinti a rendelkezés.

kifogásolt Lehallgatás. Az Országgyűlés tegnap folytatta a rendészeti tárgyú törvények módosításának általános vitáját. Az ellenzéki képviselők főként a bírói engedély nélküli lehallgatások lehetőségének megteremtését kifogásolták. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az emberi jogokat súlyosan sértő, diktatórikus tervnek nevezte, hogy bírói engedély nélkül is lehetővé tennék a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek lehallgatását, a házkutatást. Ez a Rákosi-rendszer csengőfrászos időszakát idézi – mondta. A szocialista Vadai Ágnes szerint titkosszolgálatokra épülő államot épít a kormány. A fideszes Fülöp István viszont üdvözölte, hogy megkövetelik a rendőrök kifogástalan életvitelét és kiszűrik a korrupt elemeket. Az igazságügyi államtitkár úgy vélte, indokolatlan a világvége-hangulat. Répássy Róbert elmondta: a terrorelhárítás eddig is létező tevékenysége volt a rendészeti szerveknek, a fenyegetések pedig esetenként szükségessé teszik a magánszféra részbeni korlátozását a terrorizmussal összefüggésbe hozhatók esetében. (MN)