Már mifelénk is erősen fúj a keleti szél

Már erősen fúj térségünkben a keleti szél. A megszokottnál alacsonyabb kamatokkal kínál hiteleket, és akár harminc százalékkal olcsóbban is elvállal beruházásokat Kína – ez olvasható ki egy friss jelentésből. Az ázsiai ajánlatok azért kedvezőbbek, mert tisztességes nyereségen alapulnak – mondta lapunknak Bogár László közgazdász, aki szerint érthető a piacainkról lassan kiszoruló nyugatiak aggodalma.

Amerikai tervgazdaság? November 20-án Szöulban a fő téma a G20 találkozón várhatóan Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter javaslata lesz a fizetési mérlegek korlátozásával kapcsolatban – közölte a Portfolio.hu. Az amerikai tárcavezető azt szeretné elérni, hogy az országok fizetési mérlegük hiányát vagy többletét négy százalékon belül tartsák. A nyugat és a kelet közötti egyensúlytalanságokat jól tükrözi, hogy miközben az amerikai mérleg súlyosan deficites, az exportra építő kínai magas többlettel rendelkezik. Bár korábban úgy tűnt, hogy Kína hajlandóságot mutat a fizetési mérleg szabályozására, Cuj Tien-kaj külügyminiszter úgy fogalmazott Timothy Geithner felvetésére, hogy az a tervgazdaság idejét idézi.

Azok a keleti szelek, amelyekről Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteken, a hatéves szünet után összeülő Magyar Állandó Értekezleten beszélt, nagyon is éreztetik hatásukat a kelet-közép-európai régióban. A kínaiak befektetéseikkel térségünkben egy sor új vállalkozásba szálltak be, a távol-keletiek elsősorban az infrastruktúra iránt érdeklődnek – hívta fel a figyelmet a jelenségre friss jelentésében a Kelet-Európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága nevű német érdekvédelmi szervezet.
A Kínai Export-Import Bank például 170 millió euróval (közel 47 milliárd forinttal) finanszírozza egy híd építését a Dunán Belgrádban, Szerbiában. Kína és Horvátország megegyezett egy új zágrábi repülőtér építésében, Bulgáriában egy kínai ipari körzetet alakítanak majd ki a főváros, Szófia közelében. A Kínai Fejlesztési Bank a szélenergia nyújtotta lehetőségek kiaknázásában segédkezne Romániában, ezenfelül az ázsiai ország egymilliárd eurónyi összeget fektetne be a román energiaágazatba, illetve a mezőgazdaságba és a bányászatba. Moldovában az úgynevezett kínai tengerentúli mérnöki csoport egymilliárd eurós infrastrukturális programba fog, ami a teljes moldovai gazdasági növekedés (GDP) tíz százalékát teszi ki.
Az érdekvédelmi szervezet öszszefoglalójában arra is kitér, hogy Kína az eddigi gyakorlathoz képest nagyságrendekkel alacsonyabb kamatlábakkal nyújt kölcsönöket a térség országainak. Az előbb említett hídépítési szerződés keretében Peking a hatszázalékos piaci ráta feléért, háromszázalékos kamatra nyújtott 145 millió eurós hitelt Szerbiának, tizenöt éves futamidővel. Az ilyen kedvező ajánlat egyáltalán nem ritkaság a távol-keleti óriás részéről. Tavaly például a Covec (a kínai államvasutak leányvállalata) 30 százalékkal ígért alá a többi ajánlattevőnek két nyilvános pályázaton Lengyelországban, amelynek célja az volt, hogy megépüljön az A2-es autópálya két szakasza Lódz és Varsó között. Ezek után nem csoda, hogy a „sárkány” győzött a kiírt tenderen, s így megkötötték az első kínai kivitelezőhöz köthető, nagyszabású európai építési fejlesztésről szóló szerződést. A nemzetközi jelentés szerint Kína hasonló ajánlatokkal jelentkezik majd Bulgáriában, Romániában és Magyarországon is.
A jobb feltételekkel adott hiteleket és építési ajánlatokat látva érthető, hogy egyesek egyáltalán nem örülnek az ázsiai üzletemberek jelenlétének. A Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottság – amely egyébként a német ipar védelmében lobbizó szervezet – egyenesen azt állítja, hogy Kína visszaél a jelenlegi gazdasági klímával, felhasználja az európai gazdaságok válságát arra, hogy piacot szerezzen. A németek arra gyanakodnak, hogy a kínai állam közvetlen és szabálytalan segítséget nyújt a térségünkben terjeszkedő leányvállalatoknak, ezért ezek a cégek a piacszerzés érdekében minden lehetséges veszteség elviselésére hajlandóvá és képessé válnak. – Ha a mi cégeink is 500 millió dolláros állami segéllyel a hátuk mögött indulhatnának, akkor mi is olcsóbb ajánlattal állhattunk volna elő, társaságaink így nem tudnak tisztán versenyezni a Kínai Népköztársasággal – mondta Ulrich Paetzold, a brüsszeli Európai Építőipari Szövetség vezérigazgatója. Angela Merkel német kancellár is nemrégiben úgy fogalmazott, hogy tisztázni kell: a kínai cégek tendereken tett ajánlatai mögött milyen mértékű állami támogatás van, hogy a dömpingajánlatokat ki lehessen szűrni.
– Nagyon átlátszók azok az érvek, amelyekkel a kínai ajánlatokat kifogásolják, de mélységesen meg lehet érteni azokat. Eddig a Nyugat térségünkben monopol, egyeduralmi helyzetben volt, gyakorlatilag különösebb erőfeszítés nélkül vitték ki innét a nyereséget. Érthető tehát, hogy nem örülnek a versenytársak megjelenésének, akik miatt elveszítik pozícióik egy részét – így reagált a Magyar Nemzet érdeklődésére Bogár László közgazdász. A szakember szerint a kínai ajánlatok azért alacsonyabbak, mert tisztességes, normál profitot kívánnak elérni a befektetők, jobban figyelembe veszik a másik fél érdekeit. Bogár úgy látja, hogy a Nyugat „teljesen beszorult”, az Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy megakadályozza Ázsia térnyerését, hiszen számára is a kínaiakkal kötött alkuk határozzák meg a létezést. Az Európai Uniónak sincs stratégiája, az elmúlt években Brüsszel „banális diagnózisokra alkalmatlan terápiákat épített”. Az a hajó is elment – jegyezte meg a szakember –, amely a kínai cégek korlátozásában (például védővámok bevezetésében) látta a megoldást. Kiderült ugyanis, hogy az ázsiai óriás válaszlépései igen súlyosan érintik a fejlett országokat.
Bogár László szerint a környező országok és Magyarország vezetői is tanultak az elmúlt húsz év tapasztalataiból, megértették, hogy változtak a birodalmi függési viszonyok, és a közelmúltban megkötött „katasztrofálisan rossz alkuk” helyett új egyezmények kialakításába kezdtek, amelyek a nyugati kultúrának, cégeknek törvényszerűen veszteségeket jelentenek. – Nem mindegy, hogy mekkora mozgásteret nyerünk meg magunknak, a jobb alkuk érdekében ésszel és erénnyel, becsülettel és bátorsággal kell hazánk képviselőinek tárgyalni – hangsúlyozta Bogár László.