Nem könnyű a bajba jutott adósok élete. Nem elég, hogy folyamatosan azon kell törniük a fejüket, hogyan szabják hozzá kiadásaikat a szűkös bevételekhez, miként próbálják törleszteni a tartozásukat, a követeléskezelők egy része folyamatos megaláztatásnak teszi ki őket. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a pénzügyi vállalkozások és a bankok néha már a tartozás kezelésének első pontját sem tartják be, azt, hogy csak kilencvennapos késedelem után ajánlhatják fel azt egy követeléskezelő cégnek. Rendszeresen előfordul, hogy ennél rövidebb elmaradás esetén is egy arra szakosodott vállalkozás kezdi meg a pénzek behajtását. Egyes cégek az ügyfél megszégyenítésével próbálják elérni, hogy minél előbb fizessen. Ezért keresik meg a munkahelyén, vagy ezért beszélnek az adós szomszédaival. A zaklatások kapcsán számos kérdés felmerülhet, hiszen az sem világos, miként juthatnak hozzá a cégek olyan információkhoz, mint az adós munkahelye.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője szerint ha a követeléskezelők tudják, hogy hol dolgozik az adós, felmerül a banktitok megsértésének a gyanúja. Az utóbbi hónapokban több erre vonatkozó vizsgálatot is végzett a felügyelet. – Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy maga az adós közli munkahelye elérhetőségét, amikor az irodai telefonszámát adja meg az otthoni helyett a hitelezőjének. Ilyenkor a követeléskezelő automatikusan a munkahelyet hívja, és kérdésessé válik, hogy valóban sérült-e a titoktartás fogadalma – jegyezte meg Binder István. Az éjszakai vagy késő esti telefonhívások szintén törvényt sértenek, és zaklatásnak is minősíthetők, mivel a zavartalan életritmushoz mindenkinek joga van. Bár a hitelezőknek a követelés eladása előtt levélben kellene közölniük az adóssal, hogy melyik cégnek adták tovább a tartozás kezelését, előfordul, hogy az értesítés elmarad. A szóvivő szerint ilyen esetekben az rázza meg az adósokat, hogy egyik napról a másikra nem a korábbi hitelezőjükkel, hanem egy ismeretlen céggel állnak kapcsolatban.
– Az írásbeli figyelmeztetések pontatlanság miatt néha el sem jutnak a címzetthez – nyilatkozta korábban lapunknak Petrik Béla ügyvéd. A követeléskezelők ugyan kötelesek lennének tértivevényes levélben értesíteni az adóst, hogy megbizonyosodjanak róla, valóban eljutott-e hozzá az információ, ám többnyire egyszerű levelekkel üzennek az ügyfeleknek, mivel az olcsóbb. Ráadásul gyakran a levelekben foglaltak sem felelnek meg az előírásoknak, például nem szerepel bennük, hogy milyen következményekkel járhat, ha nem rendeződik időben a tartozás.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a követeléskezelők egy része utána sem néz annak, hogy jogos-e a megbízás, holott szinte bárki adhat ki behajtási megrendelést. A követeléskezelők tevékenységét ellenőrizni is lehet – állítják –, ám az általuk megbízott behajtócégek kiesnek a hatóságok látóköréből.
Míg a legtöbb európai országban törvények szabályozzák, hogy hetente hány telefonhívással és levéllel lehet figyelmeztetni az adóst (általában hárommal), nálunk az is előfordulhat, hogy naponta több tucatszor csörren meg a fizetésképtelen ügyfél telefonja.
A legtöbb probléma a személyes megkeresésekkel van. Míg a telefonos és a postai figyelmeztetést általában a követeléskezelő cégek folytatják le, az adósok ajtaján már olyan cégek munkatársai kopogtatnak, akik alvállalkozóként vesznek részt a behajtásban. Őket aztán végképp nem ellenőrzi senki, pedig ők azok, akik a legkényesebb szituációkba kerülhetnek, amikor találkoznak az adósokkal. Így fordulhat elő, hogy a nap bármelyik szakában, hajnalban vagy akár éjszaka is kopogtathatnak az adósok ajtaján.
origo.hu
Orbán Viktor: Teltház
