Eltérő becslések láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy várhatóan hányan térnek vissza a következő év végéig az állami nyugdíjrendszerbe. Miközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a tagok kilencven százalékával számol, és egy friss felmérés 70 százalékos hajlandóságot mutatott ki, elemzők 30-50 százalékot tekintenek biztosnak a jelenleg ismert feltételek között. Vannak azonban olyan nyugdíjpénztári szakemberek is, akik a százszázalékos visszatérést tartanák kívánatosnak.
– A fő érv a privát kasszák elhagyása mellett a biztonság, az elmúlt 12 évben ugyanis alig találni olyan magán-nyugdíjpénztári tagot, aki jól járt. A jövőben természetesen előállhat egy olyan helyzet, hogy a tőzsdék szárnyalása miatt a hozamok az állami nyugdíjnál magasabb időskori jövedelmet eredményezzenek. Ebben azonban nem lehet bízni – mondta a Magyar Nemzetnek a százszázalékos visszatérést szorgalmazó Kun János nyugdíjszakértő. – A kasszák ellen szól az is, hogy a nekik utalt összegek miatt felvett hitelek és azok kamatai 2009 végére elérték a 3400 milliárdot, miközben a privát pénztárak vagyonelemei mindössze 2800 milliárdon álltak. Vagyis hatalmas veszteség érte miattuk az országot – számította ki Kun János. Ráadásul az, hogy mekkora vagyonnal rendelkeznek a magánnyugdíjpénztárak, még semmit sem mond a majdan kifizetendő időskori járandóság összegéről, erre ugyanis még nem alkották meg a jogszabályt – hívta fel a figyelmet a szakember.
Barcza György, a K&H elemzője arra számít, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer tagjainak hozzávetőleg ötven százaléka lép vissza a következő évben az állami nyugdíjrendszerbe. Ebből körülbelül 1400 milliárd forint pluszbevételre tenne szert az állam. Barcza nem számít arra, hogy az Alkotmánybíróság keresztezi az Orbán-kabinet terveit a privát kasszákkal kapcsolatban, és az átutalások felfüggesztését sem tartja kifogásolhatónak.
– A visszalépők száma nagymértékben függ attól, hogy miként szabályozzák majd az átlépés körülményeit: megőrizheti-e a jövőbeli nyugdíjas egyéni számláját, portfóliójának értékét. A konkrétumok ismerete nélkül a tagok 30-40 százaléka dönthet a privát rendszer elhagyása mellett – mondta lapunknak Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője. Szerinte sem emelhet kifogásokat a kormány intézkedése ellen a taláros testület, amennyiben valóban önkéntes alapokra helyezik a döntést, illetve a privát kasszáknál maradó tagokat nem érik hátrányok. Persze ha az Alkotmánybíróság hatáskörét korlátozzák – mint ahogy azt jelenleg tervezi a kormány –, akkor tárgytalan felvetni ezt a kérdést.
Szakmai vélemények szerint a magán-nyugdíjpénztári tagoknak azért is érdemes visszalépni az állami rendszerbe, mert az értékmegőrzést nem garantálják a privát kasszák. Ráadásul amit gyarapodásként mutattak ki, annak nagy része is az állampolgárok pénze: adófizetői forrásból származik a nyugdíjpénztáraknak az állampapírok után fizetett kamat is. – A pénztárak munkajövedelmet úgy visznek ki a piacra, hogy azt hosszú távon, nem túl látványosan eltüntetik. Az embereket pedig áttekinthetetlen elszámolásokkal illúziókban ringatják – mondta egy névtelenül nyilatkozó szakember.
Addig is, amíg kiderül, hogy hányan bíznak jobban az állami nyugdíjrendszerben a magántársaságoknál, a privát kasszákkal kapcsolatos új intézkedések gyors gyakorlatba ültetésének fonákságai is előjöttek. Valamennyi vállalatnál gondot okozott, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átirányításáról szóló törvényt csak november 2-án hirdették ki, amikor a cégek már elkészültek a bérszámfejtéssel – adta közzé az MTI tegnap. – A bérszámfejtést végzőket ez váratlanul érte, ugyanis az elszámolási időszak október végével lezárul – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetségének elnöke. Mindez azt jelenti, hogy újra számfejteni kell a béreket, a dolgozóknak új igazolásokat kell kiadni.
origo.hu
A hungarofób Manfred Weber a magyar miniszterelnök békemisszióját is támadta
