Módosulhat a különadótörvény-javaslat

A kormánypárti frakciók vezetői szerint elképzelhető, hogy a hosszú szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakra nem vonatkozik majd a jó erkölcsbe ütköző, végkielégítésekre vonatkozó 98 százalékos különadó. A törvénytervezetről jövő héten kezdődik vita a parlamentben. Az Alkotmánybíróság (AB) is reagált a különadót megsemmisítő döntését követő eseményekre: közölték, hogy az AB utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka.

Tüntet az MSZP. Országos tömegdemonstrációt szeretne tartani az MSZP a kormány eddigi tevékenysége ellen november 27-én – jelentette be Mesterházy Attila. A politikus elmondta, hogy a rendezvény – amelyre több ezer embert várnak – egyben évértékelő is lesz, amelyet a következő években is megtartanak majd. November 2-án és 3-án az Alkotmánybíróság épülete előtt fognak tüntetni: előbb a Magyar Demokratikus Charta a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció Platformmal, majd az LMP. (MTI)

Milliós kifizetések a MÁV-nál
A MÁV-csoport két 2005-ben munkába állt vezetője is – így Kozák Tamás, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója és egy tanácsadó – 25 millió forintos végkielégítéssel távozhatott az állami cégtől, de többen is tízmillió forint feletti lelépési pénzt kaptak. Átal László, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese volt 2009 szeptemberétől és a kormányváltás után (valamivel több mint fél évig dolgozott tehát a cégnél) több mint nyolcmillió forintot vehetett fel. A MÁV Zrt. beruházási igazgatója több mint 14 millió forintot kapott, 2005 januárjában állt szolgálatba, de például a cégcsoport számviteli és szolgáltatási vezetője több mint 30 milliót vehetett fel, igaz, őket már 1970 óta alkalmazták.
A MÁV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002–2010 közötti döntéseket vizsgálná az a parlamenti bizottság, amelynek létrehozására a Fidesz és a KDNP képviselői tettek javaslatot. Kovács Zoltán (Fidesz) és Latorczai János (KDNP) határozati javaslatában azt indítványozza: a parlament hozzon létre egy hattagú vizsgálóbizottságot, amely kiemelten foglalkozna a cégben az elmúlt években végrehajtott szerkezetátalakításokkal és a leánytársaságok privatizációjával. A politikusok szerint tisztázni kell, a döntésekben milyen szerepet játszott az, hogy kiszervezésekkel kikerülhetővé vált az országgyűlési kontroll. A képviselők arra is kíváncsiak, mi történt a privatizált leánytársaságokért kapott ellenértékkel, és hogy származott-e mérhető gazdasági előnye a MÁV-nak a kiszervezésből. – Minősülhet-e a kiszervezés a privatizációs törvény megkerülésének, az állami vagyon törvénytelen értékesítésének – vetik fel javaslatukban a kormánypártiak. Feltételezhető – írják a képviselők –, hogy mind az állam, mind a MÁV-csoport vagyona indokolatlanul csökkent ebben az időszakban.
Továbbiak a 13. oldalon

Harrach Péter, a KDNP és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is úgy nyilatkozott tegnap, hogy módosító indítványokkal kivehetik a hosszú szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakat a 98 százalékos különadóról szóló törvény hatálya alól. Az elmúlt napokban az ellenzék mellett a szakszervezetek is azt kifogásolták, hogy például a több tíz éves munkaviszonnyal rendelkező pedagógusokat, rendőröket, orvosokat és tűzoltókat is sújtaná az új adónem, amelyet a kormányzati szándék szerint elsősorban az állami intézmények és cégek vezetőinek kifizetett nagy összegű végkielégítések miatt terveznek bevezetni. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete tegnap közölte, hogy a különadó közszférában tervezett alkalmazása miatt kezdeményezik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács soron kívüli ülésének öszszehívását.
A KDNP frakcióvezetője azt nyilatkozta, frakciója kész arra, hogy módosító indítványban kezdeményezze: a hosszú szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakat ne érintse a különadó. Harrach Péter szerint a gyors törvényhozási folyamatban született elképzelés finomítására van szándék a kormányban. Lázár ezzel összefüggésben egy hódmezővásárhelyi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ő is kész tárgyalni a témában, javaslata pedig nem az Alkotmánybíróság és a demokrácia elleni támadás volt, hanem a tíz- és százmilliós végkielégítések elleni fellépés. A fideszes politikus ugyanakkor hangsúlyozta, ezek ellen a kifizetések ellen továbbra is csak az alkotmány és az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvény módosítása révén lehet fellépni.
Lázár János azt követően került az ellenzék támadásainak kereszttüzébe, hogy a különadóról szóló törvényt megsemmisítő AB-döntés után bejelentette, újra benyújtják az Országgyűlésnek a jogszabályt és egyben korlátozzák az AB hatáskörét, hogy azokban az ügyekben, amelyekről nem lehet népszavazást kiírni, ők se foglalhassanak állást.
A Fidesz frakcióvezetője elmondta, a jelenlegi alkotmányos berendezkedés mellett nem hozhatott más döntést az AB, pártjának azonban meg kell tartania a választóknak tett ígéretét, már csak azért is, mert összesen körülbelül egymilliárd forintnyi végkielégítésről van szó idén a fővárosi cégeknél, a Magyar Fejlesztési Banknál, a MÁV-nál, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél. – Ha nem oldjuk meg ezt a problémát, a szocialisták emberei az arcunkba fognak nevetni – fogalmazott Lázár János, aki hangsúlyozta azt is, hogy a törvénymódosításokat csak ideiglenes megoldásnak tekinti, a kérdést véglegesen az alkotmányozás során tavaszig megnyugtatóan lehetne rendezni. Hozzátette: szeretné, ha ezt mérlegelve az LMP újra részt venne az alkotmányozás folyamatában.
A Jobbik-frakció tegnap úgy döntött, hogy szemben a másik két ellenzéki párttal, ők továbbra is részt vesznek az alkotmányozási folyamatban, mert úgy vélik, a kormánypártok méltatlanok arra, hogy egyedül alkotmányozzanak. Balczó Zoltán alelnök elmondta: egyetértenek az arcátlan végkielégítések szigorú és visszamenő hatályú megadóztatásával, de szerintük meg kell találni az ezt megengedő alkotmányos megoldást. – Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését a Jobbik elfogadhatatlannak tartja – közölte.
Az Országgyűlés jövő heti kétnapos ülésén kezdi meg Lázár János javaslatainak tárgyalását, így napirendre kerül az alkotmány, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról, valamint az egyes gazdasági, pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról szóló előterjesztés is.
– Az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka – közölte Sereg András, az AB sajtófőnöke a testület hatáskörének módosítására irányuló alkotmánymódosítási törvényjavaslat kapcsán. A közlemény szerint az AB a demokratikus jogállam egyik fontos intézménye és garanciája. A jogszabályok utólagos felülvizsgálata során az alkotmánybíráskodásnak két fő követelménye van: az egyik, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályozási tárgyára tekintet nélkül, a másik, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabályt az AB megsemmisíthesse. – Az AB határozata feltétel és időkorlátozás nélkül mindenkire nézve kötelező – olvasható a közleményben. A hatáskörök megváltoztatásának tervével kapcsolatban a testület megjegyzi, hogy a törvényhozásnak még az alkotmánybírósági felülvizsgálat alól kivont területeken is számolnia kell az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága által végzett ellenőrzés lehetőségével.