Ön úgy látja, hogy múlt szerdai határozatával a Fővárosi Főügyészség tévesen utasította el az 1956-os forradalmat követő megtorlások vizsgálatát. Jogorvoslati kérelmének melyek a fő indokai?
– A hétoldalas ügyészi határozat csupán három bekezdésben foglalkozott az általam felvetett emberiesség elleni bűncselekmény alkalmazhatóságával. Úgy gondolom, hogy a kérdés ennél jóval alaposabb és komolyabb elemzést igényel. A Legfőbb Ügyészségtől a határozat felülvizsgálatát kértem.
– Hogyan jutott eszébe, hogy eljárást kezdeményezzen Biszku Béla és társai ellen?
– Szerintem ma Magyarországon nincsen ember, aki bizonyosan meg tudná mondani, hogy az 1956 utáni megtorlásokért ki és milyen formában felelős. Én jogi tanulmányt juttattam el erről az ügyészségnek. Kértem, fontolják meg a vizsgálatot, hiszen alapvető elvi jogi kérdésről van szó. Az állampolgárok nincsenek abban a helyzetben, hogy dönteni tudnának, én is csak a kérdéseket, javaslatokat fogalmaztam meg. Az események feltárása nagy valószínűséggel levéltári kutatásokat igényel, tanúvallomásokra már aligha számíthatunk.
– Ön elsősorban Biszku Béla felelősségének kérdését veti fel. A volt belügyminisztert másokkal együtt már húsz évvel ezelőtt a politikai leszámolás fő felelőseként nevezte meg a Történelmi Tényfeltáró Bizottság.
– Minden olyan, még élő személlyel szemben felvethető a büntethetőség kérdése, aki a megtorlások során véghezvitt cselekményeivel kimerítette az emberiesség elleni bűncselekmény tényállási elemeit. Idetartozhatnak a politikai döntéshozók, ügyészek, bírák, nyomozók. Meg kell nézni, milyen nemzetközi jogi lehetőségek állnak az ügyészség és a magyar állam előtt.
– Úgy látja, nem sikerült a hazai igazságtétel?
– A múlt feldolgozása nélkül nem lehet jövőt építeni. A hajdani sortüzek miatt a rendszerváltozás után 37 büntetőeljárás indult, ezek közül nyolc zárult vádemeléssel. Az általam sérelmezett múlt heti határozatában ugyanakkor az ügyészség is megállapította: köztudomású tény, hogy 1956. november 11. után három év alatt 25 ezer embert elítéltek, 16-18 ezer személyt internáltak, ezret pedig a Szovjetunióba hurcoltak kényszermunkára. Ezek a szisztematikus, széles körű jogsértések mindenfajta következmény nélkül maradtak, csupán egy embert zártak börtönbe. A magyar állam hatóságainak nemcsak alkotmányos, de nemzetközi kötelezettségük is, hogy eljárást kezdeményezzenek, és eldöntsék, sor kerülhet-e vádemelésre, ítélethozatalra a nemzetközi jog alapján soha el nem évülő hajdani ügyekben.
– Ön jelenleg Hágában dolgozik. Mi a szakterülete?
– Nemzetközi büntetőjoggal foglalkozom. Dolgoztam a jugoszláv törvényszéken és a Nemzetközi Büntetőbíróságon. Jelenleg egy másik nemzetközi büntetőbíróságon jogász gyakornokként és szaktanácsadóként tevékenykedem.
origo.hu
Mérsékelten sikeres színészek után most egy pornósztár támogatja Magyar Pétert - fotó
