Szegények és gazdagok

Ökoterroir

Az energia bitang drága, és fogyóban a tartalékok is, így aztán már meg is van, hogy mi az emberiség előtt álló kihívások egyik legnagyobbika a következő évtizedekben. Lakni pedig közben is kell(ene) mindenkinek, tehát az sem mindegy, hogyan gazdálkodunk a háztartások üzemeltetéséhez szükséges naftával. Mert szép és harcos dolog a városi terepjárósokat, az energiazabáló multikat és a tehenészeteket egzecíroztatni a Föld egyre áldatlanabb állapota miatt, de nem árt néha a saját portánk előtt is söprögetni. A magyarok nyolcvan százaléka ugyanis jövedelmének több mint tíz százalékát az energiaszámlák befizetésére költi, és ez a nemzetközi mérce szerint komoly „energiaszegénységet” jelent. Ez viszont a szentségelés helyett vagy mellett némi odafigyeléssel és persze pénzzel jelentősen csökkenthető lenne, például jól átgondolt, komplex épületenergetikai beruházások révén. Többek között erről is szó esett a zöldépítészeti napokon és a CEP (Clean Energy & Passive House) Expo elnevezésű nemzetközi kiállítás Energiahatékony épületfelújítás konferenciáján. Az esemény fővédnöke, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Bencsik János köszöntőjében elmondta, hogy az épületek energetikai megítélését immár új gondolkodás jellemzi a klímavédelem, az energiafüggőség csökkentése és az energiaszegénység megszüntetése érdekében. Hozzátette azt is, hogy a kormány Nemzeti együttműködés programja az építőiparban a zöldtechnológiák támogatására, az új – és felújított – épületekben az energiahatékony rendszerek, valamint anyagok fejlesztésére irányul, az épületenergetikai beruházásokkal pedig hangsúlyozott cél az építőipar fellendítése is. És ezzel már helyben is vagyunk, ugyanis megdőlni látszik az a téveszme, amely szerint „zöldnek lenni” költséges és kötözködő úri passzió. Nem zöldnek lenni viszont valóban költséges mulatság, a vacak energiahatékonyságú középületek az adófizetők pénzét pazarolják, és abból már éppen elég volt. Egyébként meg, mint mindig, minden mindennel összefügg. Amennyiben az új pályán hazai játékosok fociznak saját innovációkkal, technológiákkal, alapanyagokkal és termékekkel, lesz mindjárt jó néhány munkahely, fogyasztási kedv, és magához térhet a leinjekciózott pannon puma. És ha már idáig eljutottunk, arra is figyelhetnénk, hogyan néz ki az objektum, ami az energiát adja. A dániai Roskildében 2013-tól egy szemétégető lát el évente hatvanezer háztartást villamos energiával. Ez eleve jó, de még szebb, hogy az ipari monstrum úgy néz ki, mint egy katedrális, és tökéletesen rímel a környezetére. Egy sztárépítész tervezte (van Egeraat), s a megszokott tájseb helyett ez lesz a város ikonikus jelképe.