A határon túli magyarság kapcsán a politikusoknak, illetve a társadalom egészének – Magyarországon és külföldön egyaránt – nem a tévesen használt etnikum vagy kisebbség, hanem az autochton, azaz őslakos fogalmát kellene használni – mondta a minap egy konferencián vitaindítójában Gyöngyösi Márton. Az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottságának jobbikos alelnöke felvetését az ENSZ által megrendezett, a kisebbségek és őshonos népek politikai életben történő hatékony részvételéről szóló rendezvényen ismertette a mexikói Chiapas tartomány székhelyén, Tuxtla Gutierrezben. A konferencián a tartomány politikai vezetői és több száz – különböző országokból érkező – parlamenti képviselő vett részt.
Ez egy nemzetközi jogilag is elfogadott terminológia; főleg ha azt nézzük, hogy a magyarság ezeregyszáz éve él a Kárpát-medencében, akkor mindenképpen őshonosnak számít a régióban – mondta lapunknak Gyöngyösi Márton. A külügyi bizottsági alelnök szerint a trianoni békediktátum nyomán elszakított magyarság ma is ott él, ahol évszázadokkal ezelőtt, ezért semmiképpen sem kisebbségnek, mint inkább őslakos populációnak számít. Főleg, hogy Magyarország az egyetlen ország a világon, amelyet minden irányba saját magyar nemzetrészei határolnak – mutatott rá Gyöngyösi. A szóhasználatról szólva a politikus elmondta, egy nem agresszív, ám következetes, mindenki által érthető és letisztázott fogalomhasználattal áttörést lehetne elérni, és így a határon túli magyarokat sem egy pejoratív, hanem egy pozitív tartalommal bíró megnevezéssel illethetnénk.
origo.hu
Magyarország rosszakarójával köthetett alkut Magyar Péter
