Vizsgálják a MÁV ügyeit a T. Házban

A MÁV-csoport vagyona csökkenésének hátterét hivatott feltárni az a parlamenti testület, amelynek létrehozásáról tegnap döntött a Ház. Kiemelten vizsgálnák a MÁV-szerkezetátalakítással és a leánycégek privatizációjával összefüggő döntéseket. A parlament szavazott a kormányhivatalok létrehozásáról és arról, hogy a legfőbb ügyészt ezentúl kilenc évre választják.

Jövő év január 1-jétől – a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként – létrejöhet a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része. Erről tegnap döntött az Országgyűlés. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott előterjesztést 257 igen, 102 nem szavazattal fogadta el a Ház. A fővárosi és megyei kormányhivatalok a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően összehangolják és elősegítik a kormányzati feladatok területi végrehajtását. A hivatalokat kormánymegbízottak vezetik majd, akiket a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel.
A képviselők 247 igen és 102 nem szavazat mellett tegnap döntöttek arról is, hogy az Országgyűlés a jövőben – a köztársasági elnök javaslatára – kilenc évre választja meg a legfőbb ügyészt a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül. Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény módosítása alapján a legfőbb ügyész felmentheti a 65. életévüket betöltött vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő ügyészeket, akik saját kérésük alapján az általános öregségi nyugdíjkorhatárt elérve is kérhetik felmentésüket. A kormány indoklása szerint a változtatások tovább erősítik az ügyészség függetlenségét, az ellenzéki pártok elsősorban azt kifogásolták, hogy a megválasztott legfőbb ügyész gyakorlatilag beláthatatlan ideig maradhat hivatalában.
Az Országgyűlés egyhangúlag, 346 igen szavazattal fogadta el kedden azt a Kovács Zoltán (Fidesz) és Latorczai János (KDNP) által jegyzett határozati javaslatot, amely alapján parlamenti bizottság vizsgálja majd a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. gazdasági helyzetéhez vezető, 2002 és 2010 közötti döntéseket. A kormánypárti képviselők szerint kiemelten kell vizsgálni a MÁV-szerkezetátalakítással és a leánytársaságok privatizációjával összefüggő döntéseket, amelyekkel feltételezhetően mind az állam, mind a MÁV-csoport vagyona indokolatlanul csökkent. Azzal is foglalkoznak, hogy mi történt a privatizált leánytársaságokért kapott ellenértékkel és azzal, hogy milyen hatása volt a MÁV tartósan veszteséges gazdálkodásra a szerkezetátalakítás és a privatizáció. A bizottság fél évig dolgozik majd, munkája végén jelentést készít és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.