Adósok petíciója Brüsszelhez

Petícióval fordult az Európai Bizottsághoz a magyar devizahitelesek nevében a Fehér Kéményseprők civil szervezet. Dabasi Tamás elnök szerint az emberek nem akarják megúszni a törlesztést – egyszerűen nincs rá pénzük.

Munkatársunktól
2010. 12. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerb adósvédelem. Szerbiában új alapokra helyeznék a bankok és az ügyfelek viszonyát. A pénzügyi szolgáltatásokat igénylők védelméről szóló törvénytervezet szerint az ügyfélnek lehetősége lesz arra, hogy a hitel folyósítását követő tizenöt napon belül értesítse a bankot, hogy még sincs szüksége a hitelre. Ezt követően harminc nap van arra, hogy a pénzt rendes kamat mellett visszatérítse a banknak.


Petíciót nyújtottak be az Európai Bizottsághoz a magyar devizahitelesek. A beadvány egyik jegyzője, Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők nevű civil szervezet elnöke lapunknak elmondta: lépésüket az indokolta, hogy a devizahitelesek problémájára évek óta nem születik megoldás, s hogy 2011-ben tovább emelkedik a fizetésképtelen adósok száma, pedig már jelenleg is egymillió embert fenyeget a kilakoltatás réme. A szakember arra is figyelmeztet: hiába tart áprilisig a kilakoltatási moratórium, a végrehajtások tilalma december 31-én véget ér, január elsejétől pedig a nagyüzem lehet a követeléskezelőknél, mivel akkortól érvényesíthetik a tulajdonjogukat, amelyet a birtokbaadási jog alapján érvényesítenek.
– Hazánkban évek óta súlyos jogsértés áldozatai a devizahitelesek – áll a petícióban. A hitelfelvevők tudják, hogy kötelességük a kölcsön visszafizetése, de erre a hitelszerződések alapján esélyük sincs – jegyezte meg Dabasi. Ennek egyik oka, hogy a törlesztőrészletek megemelkedtek.
A petíció az adósok jogainak védelmében több olyan magyar jogszabályt is ismertet az Európai Bizottsággal, amely a benyújtók szerint segíthet a helyzetükön. Ezek egyike a polgári törvénykönyv azon cikkelye, amely szerint ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmisnek tekinthető. Ez alapján a benyújtók úgy gondolják, a kölcsönök egy része uzsorahitelnek minősül, s ez ellen a kormánynak is fel kell lépnie.
Publicisztika a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.