Bizonytalan az erőműépítések sora

Alig készül el néhány olyan nagy erőmű a tervezett határidőre, amelyet az elmúlt három-négy évben jelentettek be. A beruházások nagy részét a gazdasági válság hátráltatta. Ugyanakkor akad néhány olyan új fejlesztés is, amely már a következő években áramot állíthat elő. A jelenlegi elöregedett erőműparkot  húsz éven belül szinte teljesen újjá kell építeni.

Két évtized alatt gyakorlatilag újra kell építeni a magyar erőműparkot – mondta pénteken ifj. Chikán Attila, a tőzsdén jegyzett Alteo energiakereskedő és
-termelő cég vezérigazgatója újságírók előtt. Hozzátette, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító számításai szerint 2025-ig azzal kell számolni, hogy az elöregedő áramtermelő egységek miatt 4000 megawattnyi kapacitás, vagyis csaknem a teljes magyarországi energiatermelés fele kiesik. Ráadásul további 2000 megawattal nőhet a hazai szükséglet ez idő alatt, míg az import villamos energia mértéke is csökkenhet. – Összesen mintegy 7000 megawatt kapacitást kell pótolni az elkövetkező két évtizedben – mutatott rá a vezérigazgató.
Egyértelmű, hogy a hazai erőművi állomány elöregedett, hiszen átlagéletkoruk huszonöt évre tehető. Sokatmondó adat, hogy az áramtermelő egységek háromnegyedét 20 és 40 év közötti blokkok teszik ki, melyek sok esetben – a mai technológiai szinthez képest – rendkívül alacsony hatásfokkal állítanak elő villanyt az elégetett fűtőanyagból.
Ehhez képest viszont az elmúlt évtizedben nem létesült jelentős erőművi kapacitás hazánkban. Az elmúlt három-négy évben viszont mégis számos bejelentés érkezett különböző iparági szereplőktől termelőegység építésére vonatkozóan. Ezek közül alig akad olyan, amely még ma is biztos lábakon állna. Kezdve a Mátrai Erőmű 2006-ban bejelentett, 440 megawattosra tervezett blokkjával, amelynek építésétől október végén elállt az RWE és a Magyar Villamos Művek. A 300 milliárd forintos beruházást azért nem vállalta a két társaság, mert „mérlegelve a gazdasági megtérülést, a környezetvédelmi szempontokat és Magyarország, valamint az Európai Unió energiagazdálkodási terveit”, úgy találták, hogy hosszútávon az nem lenne kifizetődő. Pedig az egység az eredeti elképzelések szerint 2011–12-től a meglévő kapacitások körülbelül ötvenszázalékos bővítését jelentette volna. A döntés legfőbb okaként a beruházók a változó makrogazdasági környezetet jelölték meg.
Szintén elhalasztották korábban a gazdasági válságra hivatkozva a Százhalombattára tervezett kétszer 430 megawattos gáztüzelésű blokkok megépítését, amelyet a Mol és a cseh CEZ közösen hozna létre. Ugyancsak nehezen látni, mikor kezdheti meg működését a hazai gázpiac csaknem ötödét lefedő EMFESZ Kft. Nyírtassra megálmodott hatszor 400 megawattos óriáserőműje, melyet szintén földgáz hajtana. Ezt a beruházást egyrészt a szolgáltató tavalyi rendkívül zűrös tulajdonosváltása – mely a mai napig nem zárult le – hátráltatta, másrészt pedig a korábbi engedélyeztetés során hibákra derült fény, így az egész eljárást meg kellett ismételni. A szükséges környezetvédelmi engedély újbóli megszerzését az EMFESZ ez év végére reméli.
Vannak azonban olyan beruházások is, amelyek az elmúlt néhány évben valóban megkezdődtek, hamarosan termelhetnek is. Ilyen például az E.ON gönyűi erőműve, melynek kivitelezése már a végéhez közelít. A társaság nemrég azt közölte, hogy januárban megkezdődhet az egy hónapos próbaüzem, amelynek sikeressége esetén a blokk három hónappal a tervezett határidő előtt kezdhet működni . Az erőmű az építési engedélyt 2009 januárjában kapta meg. A 433 megawattos egység 120 milliárd forintot emésztett fel, és az ország villamosenergia-igényének 5 százalékát lesz majd képes fedezni gáz elégetésével. Ezenkívül számolni lehet a Dunamenti Erőmű 420 megawattos bővítésével, amelyet a francia GDF Suez épít. De ugyanígy számítani lehet az MVM által tervezett 116 megawattos bakonyi csúcserőműre, illetve a 230 megawattos vásárosnaményi termelőegység elkészülésével is a következő néhány évben. Ez utóbbit szintén az MVM létesíti a Kárpát-Energóval közösen.
Meghatározó lesz a következő évtizedben, hogy a paksi atomerőmű 1000-1200 megawattra tervezett blokkja elkészül-e 2025 környékén. Ez egyfelől biztosítaná a kieső kapacitások pótlását, másfelől – korlátozott szabályozhatósága miatt – még rugalmatlanabbá tenné a magyar villamos energia rendszert. A megújuló energiaforrások további 1500-2500 megawattot tehetnek ki a hazai áramtermelésben 2020-ig.