Csendes harc folyik a kozmoszért

A következő igazi háborút az űrben vívjuk majd, és akkor nekünk kell az elsőknek lenni, akik felkészülten tekintenek majd az ég felé – mondta nemrég egy kanadai katonai vezető. Néhány évtized múlva a technológiailag fejlett országok, mint például az Egyesült Államok vagy Kína vezetői biztosan feszegetni próbálják majd a nemzetközi világűrjog határait, újabb feszültségeket szítva egymás között – akkor majd az atmoszférán kívül.

Visszatartó szerződések. Terra nullius, vagyis bármely állam által elfoglalható szabad terület az Antarktisztól eltekintve már nem található a Földön. A kontinensre formált területi igényeket a 2041-ben lejáró madridi szerződés ideiglenesen felfüggesztette. Addig az Antarktisz jogi helyzetét tekintve úgynevezett res communis omnium usus jellegű terület, azaz közösségi tulajdont képez. A res communisnál eggyel szorosabb meghatározás az „emberek közös öröksége”. Az 1979-es Hold-egyezményt egy nagyhatalom sem írta alá, ugyanis az összes égitesttel egyetemben ebbe a kategóriába sorolták a Holdat. (MN)

Nem kell a Csillagok háborújához hasonló jövőt elképzelni, az azonban tagadhatatlan, hogy már most is elszaporodtak a világűrjogi reformokkal kapcsolatos konferenciák, és az egyes államok is tudatosabban formálják önálló űrpolitikáikat. Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, illetve az Európai Unióval szoros kapcsolatban álló Európai Űrügynökség (ESA) számít a legnagyobb hangadónak űrjogi téren, még akkor is, ha ez az egyes keretszerződések ratifikálásának megtagadásában nyilvánul meg. Az 1975-ben alakult ESA-nak társult tagja Magyarország mellett Kanada is, a legújabb jelentkező, amelyi katonai védelmét már az űrben akarja kiépíteni.
Az 1967-es általános világűregyezmény kijelenti ugyan, hogy a világűrben szuverenitásigény nem érvényesíthető, ezen – elméletileg – nem is lehet változtatni. Most azonban, amikor tulajdonképp már minden talpalatnyi föld gazdára talált, a technológiailag élen járó államok a nemzetközi szerződések kiskapuin keresztül próbálják majd érvényesíteni saját érdekeiket; párhuzamosan pedig a jövő hadviselésének keresnek új közeget.
Andre Dupuis ezredes a Kanadai Űrtársaság ottawai konferenciáján beszélt az űrjog átformálódásáról, miközben az ország védelmi minisztériuma már a jövő tavasszal életbe lépő új űrvédelmi politikán dolgozik. „A legutóbbi reform óta eltelt 12 év alatt minden megváltozott; műholdak ütköztek össze, Kína pedig saját műholdját pusztította el egy rakétával – ezek az események mintegy húsz százalékkal növelték a bolygónk körül keringő űrszemetet” – mondta Dupuis, majd megjegyezte, Kína akciója egyértelmű jel arra, hogy a nyugati előnyt megcáfolandó műveletekbe kezd a közeljövőben.
Az űrrel kapcsolatban mindeddig összesen öt alapvető egyezmény született, és ahogy megfogalmazóik egyre több szabályt hoztak létre, úgy maradoztak el az aláírási ceremóniákról a legnagyobb államok képviselői. Az atmoszférán túli világban pedig pontosan az a limitált kör vesz részt aktívan, amely az utolsó egyezményeket – mint például a Hold-egyezményt – már nem fogadja el magára nézve hatályosnak.
„Véleményem szerint valószínű, hogy két-három évtized múlva, amennyiben nyereséges lesz a Holdon való bányászat, új szabályok fognak születni ezen a területen” – mondta lapunknak Hoffmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint ha a Földön található természetes erőforrások elapadása miatt gazdaságilag reálissá válna a Hold kiaknázása, biztosan megindulna a harc a jogokért, ám valószínűleg több állam közös konzorciuma kapná meg a feladatot.
A világűr tehát nem kizárólag mint lehetséges háborús közeg, hanem mint birtokolni való gazdasági terület is visszatérő szereplő a nemzetközi jogi vitákban – noha a területi igényekre nincs jogi alap. A modern kor konferenciáin sem ez utóbbi a kérdéskörre pazarolják az időt, azonban aggasztó, hogy az űr militarizálásáról éles vita folyik; csak idő kérdése, hogy a gyengébbik fél mikor adja be a derekát.
A legutóbbi nemzetközi konferenciának a feltörekvő India adott otthont, ahol több reformjavaslatot is megfogalmaztak. Újdelhiben az űrszemét problémája, a kereskedelmi szabályozások és a Holdon való bányászat kérdése uralta a napirendet. Amerikai szakértők szerint azonban a legégetőbb kérdés az „emberiség követei”, az asztronauták különleges jogi helyzetének megreformálása és a reformok gyakorlatba ültetése. A NASA űrhajósai – nem is beszélve az űrturistákról – ugyanis még mindig nem bíznak meg orosz, indiai és kínai kollégáikban, így pedig meglehetősen nehéz követniük a világűrre vonatkozó protokoll- és etikettszabályokat, például egymás feltétel (tehát nemzeti hovatartozásra való tekintet) nélküli segítését.