Elsietett kamatemelés

Elsiette a kamatemelést a Magyar Nemzeti Bank, a novemberi inflációs adatok ugyanis nem indokolták a kulcs növelését. Elemzői vélemények szerint a fogyasztás jövő évi emelkedése nem gerjeszti számottevően az árdrágulást, s egyáltalán nem biztos, hogy az élelmiszerárak növekedése begyűrűzik a gazdaságba.

Nagy Vajda Zsuzsa
2010. 12. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az árak novemberben 0,3 százalékkal voltak magasabbak az előző hónapihoz képest és 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal tegnap. Ezek a számok nem okoztak meglepetést, nagyjából megegyeznek az elemzői várakozásokkal.
– A novemberi fogyasztói árak alapján tartható az inflációs pálya, ezért túlzottan pesszimista volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzése, a kamatemelés pedig elsietett volt – erről beszélt az MTI-nek Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az idén szerinte éves átlagban 4,8 százalék lehet az árdrágulás mértéke, miközben jövő év végére teljesülhet a háromszázalékos cél. Suppan a jegybank szakembereivel ellentétben úgy látja, nincs inflációs nyomás a gazdaságban, a szolgáltatások alig drágulnak, továbbá alig nőtt a tartós fogyasztási cikkek ára, vagyis a különadók nem emelték az inflációt. Igaz, az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása felfelé húzta a mutatót: egy hónap alatt az élelmiszerek árai 1,1 százalékkal, a tavalyi év hasonló időszakához képest 5,9 százalékkal emelkedtek; az üzemanyagok ára tizenkét hónap alatt novemberre 14 százalékkal nőtt. Az elemző lapunk kérdésére megjegyezte, a jövő évi, két-három százalék körüli fogyasztásbővülés valószínűleg nem eredményez érzékelhető inflációemelkedést – az elmúlt években ugyanis megállás nélkül zuhant a fogyasztás – ez inkább törékeny fellendülést vagy inkább stabilizálódást vonhat maga után.
A központi hírügynökségnek nyilatkozó Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint sem volt indokolt a jegybanki kamatemelés a novemberi adatok alapján, ugyanis még nem látható, hogy az élelmiszerek drágulása és a válságadó hatása továbbgyűrűzik-e a gazdaságban. Ráadásul jövő évben – Árokszállási számításai szerint – az éves átlagos infláció 3,6 százalék lesz, ami semmiképpen sem mutat a monetáris szigorítás irányába. Elemzői körökben vannak olyan vélemények is, hogy a legfrissebb inflációs adatok alátámasztják a monetáris tanács tagjainak egy kivételével megszavazott kamatemelését.
– Az olaj és az energia ára is kúszik felfelé; egy gyenge gazdasági helyzetben (négy éve gyakorlatilag stagnál vagy esik a bruttó nemzeti termék) tartósan magasan, négy százalék körül áll az infláció – mondta lapunknak Németh Dávid, az ING elemzője, aki az MNB döntését magalapozottnak tartja emiatt.
Más szakemberek azonban egyáltalán nem tekintik borítékolhatónak, hogy tartós inflációs nyomás alakul ki. Egy lapunknak nyilatkozó elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az úgynevezett normál infláció és az ingadozó elemeket nem tartalmazó maginfláció elvált egymástól, ez utóbbi továbbra is igen alacsony szinten áll. A maginfláció novemberben 0,2 százalék, tizenkét havi összehasonlításban 1,9 százalék volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.