Nagyjából ezermilliárdos veszteséget okozott a költségvetésnek a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság, a piacon jelen lévő cégek pedig valójában MSZP-pénztárakként működnek, annak idején ugyanis az adófizetők pénzét szocialistákhoz közeli magánbefektetők részére privatizálták – jelentette ki tegnap Orbán Viktor a parlamentben a szocialista Simon Gábor azonnali kérdésére válaszolva. Az MSZP-s politikus ezt megelőzően arról beszélt, hogy az uniós elvekkel ellentétes, valamint az emberi méltóságot és a magántulajdonhoz való jogot is sérti a kormány elképzelése, amely kezdetben a magán-nyugdíjpénztári befizetések 14 hónapos felfüggesztését, ma pedig már a szektor ellehetetlenítését célozza. Simon szerint a kormányfő saját választóival is vitázik, Orbán ugyanakkor arra emlékeztetett, a szocialisták kétszer talicskázták ki az államkasszából a nyugdíjpénzeket: 1990-ben üres nyugdíjkasszával adták át az országot, ezek után 1997-ben is kísérletet tettek a nyugdíjvagyon eltüntetésére.
A nyugdíj-finanszírozás átalakítását célzó javaslat általános vitája késő este kezdődött, amelyben az MSZP tiltakozásul nem vett részt. Pártelnökük, Mesterházy Attila közölte, ha újra kormányra kerülnek, visszaállítják a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője ezt úgy kommentálta: „Nagyon sajnáljuk, hogy a szocialista képviselők a magyar nyugdíjak megmentése helyett a Barcelona–Real Madrid futballmérkőzést választották.” A javaslat expozéjában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára megerősítette: az 1998-as reform teremtette azokat a körülményeket, amelyek nyomán a nyugdíjrendszer mára fenntarthatatlanná vált. Hozzátette: az állami nyugdíjkassza évi 900 milliárdos hiánnyal küzd, a magánnyugdíjpénztárak viszont stabil ügyfélkör mellett is hihetetlenül magas működési költséget számolhattak el. Hogy mennyit, arról már a Fidesz vezérszónoka, Selmeczi Gabriella beszélt: évente negyvenmilliárdot vágtak zsebre a biztosítók. A politikus azt is hozzátette: még meg is tudja érteni a Stabilitás Pénztárszövetség aggodalmát, hiszen a szervezetet alkotó kasszák több tízmilliárdos éves bevételtől esnek el. Az LMP-s Vágó Gábor a magántulajdon elleni támadásról, sikkasztásról, zsarolásról és a kormány maffiamódszereiről beszélt. – Semmilyen garancia nincs arra, hogy nem lopják el a megtakarításokat – címezte mondandóját a kabinetnek, hozzátéve: a javaslat végszavazásának napján a „zsarolásellenes koalíció” tagjaként pártja is a Kossuth térre vonul. – A kormány eszközeivel nem, de a végcéllal egyetértünk – fogalmazott tegnap Hegedűs Tamás (Jobbik) képviselő. Kiemelte: pártja azt javasolja, hogy az állami alapba átvitt megtakarításokat virtuális egyéni számlán tartsák nyilván. A képviselő szerint ugyanis a kormány által javasolt egyéni számlán nincs hozamjóváírás, így az nem más, mint egy bevételi pénztárbizonylat.
n
Csatlakozó szakszervezetek. Tizenhat ágazati szakszervezet jelentette be csatlakozását a szombatra hirdetett szakszervezeti demonstrációhoz. Elfogadhatatlannak tartják a kormány szerintük munkavállaló-ellenes intézkedéseit, köztük a nyugdíjreformot. A szombati tüntetés az első állomás, vidéken és Budapesten is további tüntetéseket terveznek.
n
Tiltakozás és ellenérv. Tegnap nyolc közgazdász – Bauer Tamás, Békesi László, Bokros Lajos, Csillag István, Mihályi Péter, Petschnig Mária Zita, Simonovits András és Soós Károly Attila – tiltakozott a nyugdíj-átalakítás miatt. A magánpénztárakban való maradásra biztattak, s uniós jogorvoslatot szorgalmaztak a különadók ügyében is. A Századvég Gazdaságkutató tanulmánya azonban cáfolta őket: eszerint aki a magán-nyugdíjpénztári rendszer indulása óta az aktuális átlagbér után fizetett kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, tíz százalékkal, vagyis 210 ezer forinttal több nyugdíjtőkét halmozhatott volna fel, ha ugyanilyen költségű rendszerben kizárólag magyar állampapírokba fektetett volna.
origo.hu
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin
