A huszonhetek állam- és kormányfőinek értekezletén mi más, mint a gazdasági válság a központi téma, pontosabban egy olyan cselekvési tervnek a kidolgozása, amelynek révén a jövőben időben piros jelzést adhatnak a felelőtlen gazdaságpolitikát folytató tagországoknak. A filozófiaváltás éppen ebben áll, eddig ugyanis csak a bankok, a brókerek ellenőrzésére hivatott pénzügyi felügyeletek működtek – több-kevesebb sikerrel –, mostantól azonban Európa vezető politikusai egymás költségvetésére is vigyázó szemüket vetik. Este a csúcs résztvevői megállapodtak abban, hogy állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmust – lényegében készenléti hitelkeretet – hoznak létre az euróövezet védelmében, és ehhez azzal teremtik meg a jogi alapokat, hogy módosítják az EU alapszerződését, közölték csütörtök este diplomaták az uniós csúcsértekezlet helyszínén. A stabilitási mechanizmus 2013-tól jönne létre tartós jelleggel.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Brüsszel mellett fekvő meise-i kastélyban részt vett a néppárti csúcson, valamint a José Manuel Barroso bizottsági elnökkel közös V4-találkozón is.
*
Orbán Viktor a sajtónak nyilatkozva annyit mondott, a magyar– szlovák megállapodást követően Lengyelország is igent mondott az észak-déli irányú új gázvezetékre, ami az első ilyen csőrendszer lesz a térségben. A kormányfőhöz közel álló forrásaink szerint a csúcson nem várhatók különösebben nagy viták, s bár akadnak tagországok – így a britek és néhány déli ország –, melyek fúrják a nagyobb pénzügyi szigort előirányzó alapszerződés-módosítást, a legtöbb állam- és kormányfő péntek délutánra megváltotta a hazaútra szóló repülőjegyét. Lapzártánk idején kevés hivatalos információ állt rendelkezésünkre a csúcs eredményeiről, a kiszivárgott hírek szerint azonban több, Magyarország számára különösen érdekes téma is terítékre kerül. Ezek egyike a nyugdíjreform ügye. Értesüléseink szerint a tagállamok többsége egyetért azzal: országonként, külön-külön kell vizsgálni, mennyire jogos, hogy több kormány a reformokra költött kiadásokra hivatkozva a megengedettnél magasabb államháztartási hiányt jelent. A Lengyelország esetében elhíresült 4,5 százalékos érték irányadó lehet (az előírt 3 százalékkal szemben), ami Budapest számára is nagyobb mozgásteret biztosít. Az általunk kezdeményezett bankadó is népszerű, forrásaink nem zárták ki, hogy akár az egész unióra kiterjedően bevezetik az állami bevételszerzés ezen formáját. Uniós szaklapok, némileg túlozva arról írtak, Magyarországon múlik az unió jövője. Annyi tény, márciusig el kellene fogadni az alapszerződés módosítását, ami jogi lehetőséget biztosít a közösség számára a lényegében államcsőd-megelőző eljárás, hivatalos nevén európai stabilitási mechanizmus 2013-as bevezetéséhez. Ehhez jelen állás szerint az eurót használó tagországok csatlakoznak, de egyénileg a többiek is beléphetnek. Orbán Viktor tegnap úgy fogalmazott, „ha az euró nem nyeri vissza régi fényét, akkor ennek az eurózónán kívüli országok is kárát látják”.
Németország többször is utalt rá, semmi kedve a jövőben ahhoz, hogy gazdasági ereje miatt Berlinnek kelljen megmentenie a hajófenéken lévőket. Orbán Viktor ma délelőtt kétoldalú tárgyalásokat folytat Angela Merkel német kancellárral, majd találkozik holland és olasz kollégájával, Mark Rutte-tal és Silvio Berlusconival.
Uniós csúcsokon szokás – persze nem hivatalosan – összeállítani a kedvenc és leginkább kellemetlenkedő kormányok listáját, a hangulatból úgy érezni, Magyarország az egyértelműen pozitív tartományba került. Ehhez persze a következő fél évre vonatkozó igen komoly elvárások is társulnak, a győzelem azonban a jó starton is múlhat.
origo.hu
Kéri László műsort indít Magyar Péterék portálján
