Háromszázalékos növekedés és ugyanilyen mértékű infláció mellett a következő négy évben ezermilliárd forint pluszbevétel keletkezik az államkasszában. Mindez elegendő lehet az adócsökkentések finanszírozására és a három százalék alatti hiányhoz, amennyiben a kormány a kiadásokat szinten tartja – mondta Barcza György, a K&H elemzője a Gazdaságpolitika 2010 című tegnapi rendezvényen.
– Ezért nem omlott össze a forintpiac – tette hozzá. Szerinte a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája a társadalombiztosítási alapok hiánya, csaknem 59 százalékos járulékelvonásra lenne szükség ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön ez a rendszer, ami irreálisan magas terhet jelentene. Az egészségbiztosítási alap fele hiányzik, a nyugdíjkaszszában 15 százalékos lyuk tátong. A másik gond, hogy az adórendszer az elmúlt húsz évben nem ösztönzött foglalkoztatásra, aki csak tehette, kiiratkozott a munka piacáról.
– A befektetők nagy része kivár, akkor vásárol majd magyar állampapírokat, ha a kormány intézkedései a következő egy-két negyedévben is azt igazolják, hogy a három százalék alatti deficit teljesíthető – mutatott rá Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Az Orbán-kabinet szerinte rendkívül nehéz helyzetben vette át a kormányzást, ugyanis a hiányt egy nem túl egészséges gazdasági környezetben kell csökkentenie. Török arra is kitért, hogy hazánk igen rosszul jön ki a régiós vetélytársakkal történő öszszehasonlításból, az uniós csatlakozás óta gazdaságunk 1,2 százalékkal növekedett átlagosan, miközben Románia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország átlaga 4,2 százalék volt. Ha megvalósult volna a régiós átlagbővülés, a GDP 28 százalékkal lenne magasabb most.
Palócz Éva, a Kopint–Tárki vezérigazgatója az utóbbi tíz évre vonatkozóan hasonlította össze a térségbeli országokat, és ugyanerre a következtetésre jutott. A kétezres évek elejétől Magyarországon volt a legkisebb a teljesítménynövekedés, a gyors felzárkózási időszakban tehát mi lemaradtunk – hangsúlyozta Palócz. A szakember arra is kitért, hogy bár lehetett volna más megoldást is találni, a különadók bevezetése abból a szempontból jó választás volt, hogy az érintett ágazatok kiemelkedően magas nyereségességgel működtek. Szerinte a magánnyugdíjpénztárak nem valósították meg a hozzájuk fűzött reményeket, nem alakult ki verseny a jövőbeli nyugdíjasok kegyeiért. Ráadásul a privát kasszák létrejötte nem ösztönözte a járulékfizetést, s a nyugdíjrendszer alapvető problémáit – a demográfiai gondok és a járulékot nem fizetők magas aránya – nem oldotta meg, amelynek terhét továbbra is az adófizetők állják.
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
